Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

754 MI MISTERT A NÁCSI HATÁROZATOK II. Népoktatási ságot nevezi meg azon másodfokú hatóságnak, melyek hatáugyek. rozata ellen a kir; közigazgatási biróság előtti eljárásnak van 52.§.ll.2o.§. helye, mivel ezen törvényben — a mint azt az indokolás Községi isko- világosan ki is mondotta — a hatóságok; melyektől a sérellai tanitó-vá- mes intézkedés vagy határozat származik, csak azért nevezlasztás. tétnek meg, hogy a biróság elé utalt egyes esetek körülirása Felügyeleti szabatosabbá és világosabbá tétessék ; de már maga az indojog czimén kolás is beismeri, hogy ez a megjelölés hézagos a többi közt intézkedés, azért is, mert „a concret eset szerint különböző hatóságok vannak hivatva a döntésre"'. A kir. közigazgatási bíróságnak eme indokolása azonban meg nem állhat. Az 1893 : XXVI. t.-cz. 11. §. c) pontja ugyanis az ott emiitett állami segélyezés esetében az 1876: XXVIII. t.-cz. 12. és 13. §-aival szabályozott tanitóválasztási eljárást kétségtelenül és kifejezetten módosította, annyiban, hogy az utóbb emiitett 13. §. szerint a tanitóválasztásnak jóváhagyását a kir. vallás- és közoktatásügyi minister számára tartotta fenn. Ehhez képest tehát az itt szóban forgó esetekben a tanitóválasztási ügyekben közigazgatási úton a véghatározatot többé nem a közigazgatási bizottság, hanem a vallás- és közoktatásügyi minister hozza meg. Az 1896: XXVI. t.-cz. 52. §. II. pontja értelmében azonban a kir. közigazgatási biróság előtti eljárásnak csak akkor van helye, ha a községi tanitó választása felett a közigazgatási bizottság határozott. Megerősiti ezt az a körülmény is, hogy az idézett 52. §. II. pontja csak az 1876: XXVIII. t.-cz. 12. és 13. §-aira hivatkozik, az 1893: XXVI. t.-cz. 11. §-ának c) pontját pedig nem emliti, holott az 1896: XXVI. t.-cz. mindjárt 53. §-ában, ahol az 1893: XXVI. t.-cz. alapján hozott vallás- és közoktatásügyi ministeri határozat ellen helyet enged a kir. közigazgatási biróság előtt való eljárásnak, az 1893 : XXVI. t.-czikkre kifejezetten hivatkozik. A törvény világos szövegével szemben nem volt elfogadható az 1896 : XXVI. t.-cz. alapjául szolgált törvényjavaslathoz adott ministeri indokolásból a kir. közigazgatási biróság által levont következtetés, mert ez az indokolás azokra az esetekre vonatkozik, a melyekben a törvényjavaslat azt a közigazgatási hatóságot, melynek határozata ellen a kir. közigazgatási biróság előtti eljárásnak helye lett volna, tüzetesen meg nem nevezi, hanem ezt az általános kifejezést használja „közigazgatási hatóság". Ily megjelölést használt a törvényjavaslat 46., 52., 57., 60., 61., 62., 66., 70., 73. stb. §-aiban, ellenben az 1896: XXVI. t.-cz. 52. §-ának a törvényjavaslatban megfelelő 78. §. kifejezetten közigazgatási bizottság határozatáról szól. Az idézett ministeri indokolásnak a kir. közigazgatási biróság által adott értelmezése ellen szól az a körülmény is,