Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
KÖTELMI J0< zésétől és ezek igazolásától függővé nem tehető; hanem az Szerződés, ellenfélnek áll jogában és feladatában az, hogy az akként Tévedés összemegtörtént elszámolásnál tévedésnek vagy tévesztésnek fen- számoMmM. forgását bizonyítsa; azonban a felebbezési biróság Ítéletét e tekintetben tévedés vagy tévesztés fenforgására vonatkozó tények nincsenek alperesek részéről bizonyítottnak elfogadva. (901. ápr. 17. I. G. 119. P. XLI1. 12.) 19563. Curia: A per adatai szerint felpereseknek tudo- Tévedés ossmásuk volt arról, hogy az 1894. évi deczember 27-én elhalt tálynál. KaB. J. 1894. évi február 19-én Írásbeli magánvégrendeletet mat jóhiszealkotott, a melynek a készítésénél felperesek jelen voltak, müség esetéazt azonban nem tudták, hogy ama végrendelet a most ben. említett örökhag3:rónak elhalálazásakor is megvolt, hanem hitelt adtak az alperesek azon nyilatkozatának, hogy B. J. maga semmisítette meg azt a végrendeletet. Ugyanezért felperesek abban a hí szemben, hogy miután végrendelet nincs, az örökhagyónak 690 korona értékű ingóságokból álló hagyatékának összes leszármazóit egyformán illető törvényes öröklésnek van helye, felperesek ezen a hagyatékon az alperesekkel megosztozkodtak és ennek folytán a keresetben jelzett vagyonértéket az alpereseknek tényleg kiszolgáltatták. De a mennyiben a már hivatkozott végrendelet ezután későbben véletlenül előkerült, nyilvánvaló, hogy felperesek a kérdéses végrendelet létezésének tudomása nélkül a szóban levő osztályt nem a saját elhatározásukból, hanem azért tettek, mivel az osztály indító okára nézve tévedésben voltak, vagyis akkor nem tudhatták, hogy az örökhagyó után oly érvényes végrendelet maradt, melynek alapján az alperesekkel megosztott egész hagyaték kizárólag őket illeti meg. Minthogy ekként a felperesek részéről az ő hibájukon kivül fenforgott tévedés magának az ügyletnek lényegére vonatkozik, felperesek annak érvénytelenítését és ennek következményéül jogosan kérhetik azt, hogy az általuk az alperesek részére tévedésből kiszolgáltatott hagyatékbeli értékek nekik visszaadassanak, még pedig annyival inkább, mert nincs olyan jogszabály, melynél fogva valamely ügyletnek tévedés okából való érvénytelenítését csak az kérhetné, a ki az ügylet kötésénél az eshetöleges tévedés tekintetében kifejezetten jogfentartással élt. Egyébként pedig alperesek azt az állításukat, mintha a végrendeletet annak beszakitásával maga az örökhagyó semmisítette volna meg. egyáltalában nem igazolták. Alperesek a kereset beadásain jóhiszemű birtokosoknak lévén tekintendők, az általuk visszatérítendő értékek után kamat csak a perindítás napjától volt megítélhető. (902. márcz. 12. 3793.) 195Ö4. Curia: Alperes a felebbezési biróság ítéletének Kötbér. azt a részét, a mely szerint ő a 2000 korona óvadék kiadására köteleztetett, azért támadja meg, mert az A) alatti vállalati szerződés szerint az az óvadék a kötbér természetével ruháztatott fel az esetre, ha felperes ama vállalati szerződés-