Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

620 MI MISTERT ANÁCSI HATÁROZATOK I. Erdei kar. 91. §-ának b) pontjába ütköző erdei kihágás miatt pónzbünteKÖZÖS tulaj- tésre Ítélte s őt arra kötelezte, hogy a panaszosoknak 27 K donbem álló 45 fillér kárt, 27 K 45 fillér kártérítést, 5 K 90 fillér becserdőterületen lési és 9 K megjelenési költséget fizessen meg, mert megállt jogosnál lapította, hogy az egész famennyisége az erdőnek 9 szekérre több fának a való volt, a panaszlottnak tehát csak 2V4 szekér fát lett tulajdonos- volna szabad az erdő negyed részéhez biztosított haszonólvetárs által cá- zeti jogánál fogva levágatni, a mivel szemben azonban 3 és gatása. »/4 szekérrel többet, t. i. 6 szekér fát vágatott. Az ítélet ellen beadott felebbezését a panaszolt csak arra alapította, hogy az erdő egész termése 80 szekér fa, a miből őt Vé rész, vagyis 20 szekér illeti, tehát még 15 szekérrel kevesebbet vágatott, mint a mennyihez joga van. A termés megbecsültetését kérte. A II. fokú erdőkihágási bíróság erre 1900. évi június 13-án 171/900. sz. kih. sz. a. kelt ítéletével a főszolgabíró ítéletét megváltoztatva, a panaszlót panaszával a polgári per útjára utasította, mert tulajdonjogi kérdések elbírál tlSíll'il az erdőkihágási bíróság illetéktelen, ez esetben pedig az erdő tulajdonjoga nincs kellően kitisztázva. E szerint a most nevezett közigazgatási hatóság és a vízaknai kir. járásbíróság között hatásköri összeütközés esete merült fel, a melynek elintézéséül a bíróság hatáskörét kellett megállapítani, mert az 1879: XXXI. törvényezikk 70. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a közös erdőben a közbirtokosok által elkövetett lopás vagy károsítás — ha ez által más közbirtokos joga megsértetik, — a 69. §-ban meghatározott feltételek mellett szintén erdei kihágás, nem minden közös birtokban álló erdőre, hanem, mivel a törvény világosan csak a közbirtokos által elkövetett károsítást vagy lopást említi, csak a közbirtokossági közös erdőkben elkövetett erdei kihágásokra lévén alkalmazható, a közigazgatási hatóság az 1879: XXXI. törvényezikk 117. §-a alapján csak akkor járhat el, ha az erdei kihágást közbirtokossági erdőben követik el és pedig annál is inkább, mert a hol csak egyszerű tulajdonközösség forog fenn, a közös tulajdon fogalmából folyólag a vagyon feletti rendelkezés a közös tulajdonosok mindegyikét megilleti és igy a közös használat tekintetében közöttük támadható vita a magánjogi útra tartozik. Már pedig a cselekmény elkövetése idejében a panaszlott az erdő közös tulajdonosa volt és igy azt a vitát, hogy mit és menynyit volt jogosítva az erdőből vágni, magán jogilag kell eldönteni. Ehhez képest a panaszolt károsítás kérdésének megbirálása a birói útra tartozik.