Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

IPAROS ÉS SEGÉD KÖZTI VISZONY. 581 tanácsában az 1869: IV. t.-cs. 25. §-a alapján vizsgálat alá lp™és sevevén, a következőkép határozott: 9ed koztl v,~ Ebben az ügyben a biróság hatáskörébe tartozik az Mé**™*'ha_ eljárás. iárfelmérésIndokoJc: P. Nándor pusztaszentlőrmczi lakos pallér a ng7 alkalmabudapesti VIII—X. ker. kir. járásbírósághoz 1900. évi szép- zoU llér tember hó 25-ón 1900. Sp. V. 1948. szám alatt beadott ngm . os_ keresetében azon az alapon kérte D. Arthur, budapesti vállal- ,rf kozó mérnöknek 70 koronában, kamatjaiban és a perköltségekben marasztalását, hogy az alperes őt a gyertyámosi határ felméréséhez 70 korona havi fizetéssel és lakással előmunkásnak felfogadta, azonban szolgálatából felmondás nélkül elbocsátotta, illetőleg szolgálatra ismételt jelentkezése ellenére nem alkalmazta, mihez képest az egy havi felmondási időre járó 70 korona munkabérrel adósa. A kir. járásbíróság az 1900. évi deczember hó 31-én 1900. Sp. V. 1948/4. szám alatt hozott végzésével az alperes pergátló kifogásának helyt adva, a pert megszüntette, mert a kereset, mint munkaadó és munkás közötti viszonyból felmerült követelés, előbb az iparhatóságnál érvényesítendő. (1884: XVII. t.-czikk 176. §-a.) P. Nándor ezután 1901. évi január hó 11-én Budapest székesfőváros VIII. kerületének elöljáróságánál, mint elsőfokú iparhatóságnál kérte D. Arthurnak a 70 koronában és járulékaiban elmarasztalását, az iparhatóság azonban az 1901. évi január hó 16-án 2014/1901. szám alatt kelt végzése szerint szintén nem állapította meg a hatáskörét, mert a mérnöki gyakorlat nem ipari foglalkozás és igy a mérnöki teendők körüli segédkezés sem olyan munka, a melyre az 1884: XVII. t-czikk rendelkezései irányadók. E szerint a budapesti VIII—X. ker. kir. járásbíróság és. Budapest székesfőváros VIII. kerületének elöljárósága között hatásköri összeütközés esete merült fel, a melynek elintézéseképen a biróság hatáskörét kellett megállapítani, mert az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a alapján nem minden munkaadó és munkás közötti szolgálati viszonyból felmerülő vitás ügy tartozik az iparhatóság elé, hanem csak valamely iparágnak — ideértve a kereskedést is — gyakorlásával foglalkozó munkaadó és abban alkalmazott munkás szolgálati viszonyából felmerülő ügy, mérnöki határfelmérés pedig ipari foglalkozásnak s maga a munkaadó is, a ki mint mérnök a gyertyámosi határ felmérésére vállalkozott, iparosnak tekinthető nem lévén, a határfelmérés körüli munkára felfogadott előmunkásnak szolgálati viszonya az ipartörvény határozmányai alá nem eshetik s ennek következtében a szóban for gó viszonyból felmerült vitás ügynek elbírálása az iparhatóság hatáskörébe nem tartozhatik.