Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

CSELÉ Dl SZOLGÁLAT. 577 vászonnadrág, 2 ing, 2 gatya, 1 pár papucs, 1 derékalj, 1 kalap Csélédi szolvolt, ebből évenként 5 frt 20 krt és a gabona-illetményt 9álat kapta meg, kéri az évenként hiányzó 14 frt 80 kr.-nak és Eskwn Mvül a ruhailletménynek a kiadását. más A főszolgabiró 1899. évi márczius hó 9-én 396 98. kih. ték hiánya. sz. a. hozott Ítéletével, „a panaszos kérelmének teljesítését megtagadta s a panaszlottakat az állítólagos hátralék megfizetésének kötelezettsége alól felmentetteu, mert „csakis az eskü állana döntő bizonyítékul, de azt az 1876 : XIII. t.-cz. illetve a kihágási eljárási szabályok panaszos felekre nézve elő nem irván: az eskü bevétele alkalmazható nem volt, és épen azért az esküvel leendő bizonyitás czéljából panaszos fél a bírósági útra volt utasítandó". A főszolgabírónak ezt az Ítéletét Alsó-Fehérvármegye alispánja 1899. évi márczius hó 24-én 94'kih. 99. sz. a. helybenhagyta. R. Juon ekkor, 1899. évi május hó 26-án 1899. Sp. 11. 54/1. sz. a. a balázsfalvi kir. járásbírósághoz fordult keresetével, a melyben Cz. (Z.) .Juliannán kivül I. Július kisesergedi lakost is perbevonta és bérhátralékát 272 frt 40 kr.-ban számította fel. A kir. járásbíróság az alpereseket az 1899. évi augusztus hó 27-án Sp. II. 54/3. sz. a. hozott részitéletével 202 frt 40 krnak az 1899. évi november hó 15-én Sp. II. 54/7. sz. a. hozott végitéletével pedig 83 írtnak, kamatnak és költségnek egyetemleges megfizetésére kötelezte; a gyulafehérvári kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság azonban az 1899. évi deczember hó 30-án 1899. D. 163/2. és D. 192/2. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság Ítéleteinek feloldásával az eljárást megszüntette, mert a kereset a szolgálati viszonyból származó cselédbér érvényesítése iránt lett folyamatba téve és az eljárás egész folyamában, mint ilyen lett fentartva, a cselédbér iránt indított kereset pedig az 1896 : XIII. t.-cz. 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A kolozsvári kir. ítélőtábla a törvényszéki végzés ellen beadott felfolyamodást 1900. évi június hó 30-án 1900. H. 7. sz. a. mint elkésettet, visszautasította. R. Juon már most 1901. évi deczember hó 3-án 3833/901. sz. a. ismét a balázsfalvi járás főszolgabírójához fordult, kérvén Z. Juliannának és I. Júliusnak 570 kor. 80 fillér cselédbér megfizetésére kötelezését, a főszolgabiró azonban 1901. évi deczember hó 3-án 3833/901. sz. a. az eljárást ismét megtagadta, mert a panasz már 396/98. sz. a. tárgyaltatván, jogerősen bírói útra utasittatott; a felperes ezután 1902. évi márczius hó 15-én Sp. II. 86/7. sz. a. ismét sommás keresetet adott be a balázsfalvi kir. járásbírósághoz, a bíróság azonban az ügyet érdemben nem tárgyalta, hanem 1902. évi április hó 5-én kelt végzésével annak az igazságügyministerhez felterjesztését rendelte el. Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. XIII.