Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

CSELÉDI SZOLGALAT. Felperes követeli, hogy alperes tett szolgálatáért leg- Cseled, szolalább is annyit fizessen neki, mint a mennyit az ottani helyi galat. szokás szerint hasonhatáskörü gazdasági vezetőknek fizetnek. Gazdaság ve A tett szolgálatokért felperes alperest 700 írtban kérte telesére juta marasztalni. lom és im,at Alperes a biróság illetősége ellen kifogást emelt, mert ion atadasakeresetében beismeri felperes, hogy gazdaság vezetésére általa nak ígérete felfogadtatott, ennélfogva be kell ismernie, hogy az ebből szár- ellenében mázott viszony elbírálására nézve egyedül az 1876: évi XIII. felfogadott t.-czikk határozmányai lehetnek az irányadók. egyén nem Minthogy pedig felperes közönséges földmives és az cseléd. 1S76. évi XIII. törv.-czikk 3. §-ában felsorolt kivételek reá A hatáskör alkalmazást nem is nyerhetnek, felperes csak cselédnek tekin- kérdésében a tendő, s mint ilyennek követelését a szolgabírói hivatal előtt tárgyalás kellett volna érvényesítenie. adatainak Felperes ezen kifogásokra adott elleniratában keresetét figyelembevéakként magyarázza, hogy az ő keresetének jogezime nem tele. cselédbér, hanem az alperesnek kötelezőleg tett azon nyilatkozata, hogy őt a keresetben jelzett módon meg fogja jutalmazni és miután alperes ezt nem tette, a kötelező Ígéret alapján a tett szolgálatokért magát kártalanittatni kéri. Felperes tagadja, hogy ő cselédnek szegődött volna el, vagy hogy havonkénti vagy évenkénti cselédbérért szolgált volna, hogy ő cselédnek tartatott volna alperes részéről; sőt miután a jövedelemből részesülnie kellett, tehát az 1876. évi Xlll-ik törvényezikk 3. §-ának c) pontja értelmében cselédnek nem is tekinthető. Végül megjegyzi felperes, hogy ha követelése cselédviszonyból származónak tekintetnék is, a biróság hatáskörébe tartozik az ügynek elintézése az 1876. évi XIII. törv.-czikk 119. §-a alapján, mert keresete kártalanításra irányul, tehát a kártérítés kérdése képezi eldöntés tárgyát. Alperes a fentiekre adott válaszában újból kiemeli, hogy a cselédtörvény alkalmazandó annyival is inkább, mert felperes beismeri, hogy az 1876. évi XIII. t.-czikk 3. §-ának a) pontja reá nem alkalmazható. A törvényszék illetőségét leszállította, mert felperes beismerte, hogy alperes gazdaságának vezetésére díjazás, de nem a jövedelmek netáni hányadának, részének jutalomképeni megadása mellett vállalkozott, mert felperesre az 1876. évi XIII. törv.-czikk 3. §-ának a), b) és c) pontjai alkalmazást nem nyerhetnek, mert számos curiai határozatok még az uradalmi igazgatók és uradalmi tulajdonosok közötti viszonyból keletkezett peres kérdéseket is a cselédtörvény alapján oldották meg, s mert a cselédtörvény 119. §-ában érintett kártalanítási jogezim jogi fogalmánál fogva nem zavarható össze a szolgálatból eredő díjazási jogezim fogalmával. F. J. erre panaszlevelét P. sz. P. E. ellen a sirokai járás szolgabirójánál benyújtotta, kérvén alperest szolgálatai-