Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

532 MINISTERTANÁCSI HATÁROZATOK I. .seledi szol- A kir. ministerium K. Mór ujfehértói lakosnak l )s. galat. Béla ugyanottani lakos ellen, segéd-gazdatiszti szolgálati ilSegedgazda- letmények fejében 158 frt és járulékai iránt indított ügyéiszt nem cse-ben a nyíregyházi kir. járásbíróság és Szabolcs vármegye alispánja közt felmerült hatásköri összeütközés esetét 1894. évi márczius hó 11. napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, az 1869 : IV. t.-cz. 25. §-a alapján a következőképen határozott: a jelen ügy a bíróság hatáskörébe tartozik: Indokok: K. Mór, a kit Cs. Béla szegegyházi gazdaságába 1889. évi május 1-én segéd-gazdatiszti minőségben havi 20 frt fizetésért és teljes ellátásért kétheti felmondási idő kikötése mellett fogadott fel, az 1889. év végén munkaadójával állítólag uj szerződésre lépett, a melynek értelmében előadása szerint őt Cs. Béla a következő egész esztendőre felfogadta és pedig évi 300 frt fizetésért, továbbá havi 15 frt élelmezési és mosatási pénzért. Minthogy azonban Cs. Béla 1890. évi január hó 4-én K. Mórt ennek nézete szerint jogos ok és szabályszerű felmondás nélkül a szolgálatból elbocsátotta: ennélfogva K. Mór három havi felmondási időre járó illetményei és az 1889. évről állítólag hátralékban maradt 35 frt, összesen 158 frt és járulékai iránt keresetet indított Cs. Béla ellen a nyíregyházi kir. járásbíróságnál. A nevezett kir. járásbíróság 1890. évi 5742. p. számú végzése szerint a közigazgatási hatóságot, a közigazgatási hatóság pedig, jelesül: Szabolcs vármegye alispánja, ki a nagykallói járás főszolgabirájának a közigazgatási hatáskört leszállító 1893. évi 1657. számú határozatát 1893. évi 6682. szám alatt helybenhagyta, a bíróságot tartja ez ügyben az. el j árásra hivatottnak. Tekintve, hogy K. Mór a járásbírósághoz benyújtott keresetlevelében foglalt előadása s az általa bemutatott okirat szerint segéd-gazdatisztnek fogadtatott fel Cs. Béla által; tekintve, hogy a szolgálati minőség megállapításánál, vagyis annak meghatározásánál, hogy valaki cseléd-e vagy nem, nemcsak a kimutatható képesítés, hanem azon működési kör is irányadó, melynek betöltésére az illető felfogadtatott és melyet betölt; s tekintve, hogy a gazdatiszti állás betöltése mindenesetre bizonyos előkészültséget és magasabb műveltséget feltételez s ennélfogva a gazdatisztet az 1876 : XIII. t.-cz. 3. §. a) pontja értelmében cselédnek tekinteni nem lehet: reá az idézett törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ezek szerint K. Mórnak Cs. Bélával szemben támasztott követelése nem az 1876 : XIII. t.-cz., hanem az általános magánjogi és törvénykezési szabályok alapján lévén megítélendő, a jelen ügyben a bírói hatáskört kellett megállapítani.