Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

DüLOGJO(i. 31 -57. alatt mellékolt nyilatkozatnak minden kételyt kizáró A zálogjog es tartalma szerint alperes a zálogjog bekebelezését a kérdéses a jelzálogjog, zálogjogra, annak egészében, oly időben engedte meg, a zálogí»g mikor a zálogjog alapjául szolgáló követelése teljesen kielégít- oszthataüa tetett. Mellőzésével tehát az alsóbiróságok Ítéleteiben foglalt sága. Ahá­annak a kijelentésnek, hogy a C) alatti nyilatkozat tartalma logjog. homályos lenne, egyébként a másodbiróság Ítélete az abban "felhívott indokok alapján hagyatott helyben. (902. szept. 25. 659.) 19539. Soproni törvényszék: Felperes tulajdonát képező Alzálogjog. ingatlanokra C. 23. alatt T. János javára 450 frt tőke stb. erejéig a zálogjog, erre pedig C. 24. alatt a soproni népbank javára 250 frt tőke stb. erejéig az alzálogjog be van kebe­lezve. Ezen alzálogjog a per folyama alatt C. 36. alatt N. Kálmán perbe szállt alperesre átengedményeztetett. Ezen zá­logjog alapját képezi a soproni járásbíróság . . . ítélete, mely szerint felperes a 450 frtol az ítéletben körülirt és T. János birtokában levő ékszerek átadása ellenében tartozik meg­fizetni. Felperes 200 frt résztörlesztést teljesített és a költ­ségeket megfizette, miután pedig P. az ékszereket kiadni nem akarja, a hátralékos 250 frtot bírói letétbe helyezte . . . Felperes keresetét arra alapítja, heg)' miután fizetési köte­lezettségének eleget tett, a zálog illetve alzálogjog törlendő, mert . . . (alperes) is csak annyi jogot nyert mint a meny­nyivel T. János bírt. A tőrvényszék . . . ezen ügyben már egy ízben döntött s a keresetnek T. János alperessel szem­ben helyt adott azzal, hogy a zálogjogtörlés teljes joghatálya a C. 24. illetve 36. alatti alzálogjog törlésétől feltételeztetik. A győri tábla az ítéletnek ezen részét helybenhagyta és így ez jogerőre emelkedett, egyebekben pedig az ítéletet feloldotla és a végrehajtási és telekkönyvi iratok beszerzését és a per­hez leendő csatolását elrendelte. Tekintve, hogy a csatolt végrehajtási és telekkönyvi iratokból kitűnik, hogy sem a végrehajtást elrendelő, sem a zálogjog bekeblezést kitüntető vég­zésben az ékszerek átadásáról emlités téve nincsen és a telekkönyvi bckeblezés minden feltétel nélkül történt, tekintve továbbá, hogy másodrendű alperes a telekkönyvi állásra való tekintettel az al­zálogjog ot jóhiszeműen és jogosan szerezte . . . felperest a má­sodrendű alperes irányában keresetével elutasítani kellett, miután a jóhiszemű harmadik személy irányában kereseti joga nincs. (2145. 1901. sz.) — Győri tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A soproni törvényszéknek mint telekkönyvi hatóságnak 1899. évi 5090. sz. végzésével elintézett ügy irataiból kitűnik, hogy a másodrendű alperes T. János ellen vezetett kielégítési végrehajtás alkalmával en­nek ... C) 23. alatt végrehajtási zálogjoggal bekebelezett kö­vetelését tiltotta le s arra a zálogjogra ezzel a letiltással szerezte az alzálogjogot. A letiltott követelésre vonatkozó 1899. évi 3890. sz. telekkönyvi s végrehajtási iratokból az. hogy a végrehajtást rendelő végzés alapjául szolgáll bírói

Next

/
Oldalképek
Tartalom