Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

ÚTÜGYEK. 497 vezet és a melyet ő és elődei több mint 30—34 év óta m Utügyek. folyton és háboritatlanul használtak, 1901. május 18-án javítani Uton levő hid akarta, a szomszédja K. János égenföldi lakos a kijavítást önhatalmú megakadályozta s a hidat szétrombolta. szétrombolása K. János beismerte a panasz előadását, de azzal védekezett, hogy a hid az ő birtoklását sérti s annak két öllel a panaszos házához közelebb helyezését kérte, felemiitvén, hogy a terület, a melyen a hid van, községi terület, Kifogást tett továbbá a közigazgatási hatáskör ellen, mert a panaszolt cselekmény tisztán magánj ogi kérdés, a mennyiben a korcsmának más bejárója is van és a hidnak általa kivánt feljebb helyezésével sem a közönség, sem a panaszos érdeke sérelmet nem szenved. A főszolgabíró 1901. évi május 28-án 1539/901. szám alatt hozott határozatával a panaszost a törvény rendes útjára utasította, mert a fenforgó kérdés tisztán magánjogi kérdés, a mennyiben a közönségnek szolgáló korcsmahelyiséghez való hozzáférését mitsem akadályozza a hidnak jelenlegi helyéből való elmozdítása. Ezek után 1901. június hó 22-én 1901. Sp. I. 143. szám alatt a keszthelyi kir. járásbírósághoz fordult N. Gyulánó D. Etelka, kérvén, hogy a bíróság őt a szóban levő hídnak birtoklásába helyezze vissza s az alperest annak tűrésére kötelezze, hogy a felperes a hidat előbbi helyére állíttassa. Az alperes a bíróság hatásköre ellen is kifogást tett azon az alapon, hogy a vitás terület nem a felperes tulajdona, hanem mint közterület a mellette lévő árokkal és úttal együtt községi tulajdon és így azon a hídépítés és annak megengedhetősége a közigazgatás hatáskörébe tartozik. A felperes elismerte, hogy a vitás terület, illetve a vázrajzon lévő tér, út és árok, a melyen a hid van, nem magántulajdon, azonban a hidat, a melynek készítését nem ismerik, negyven év óta elődei használták és javították, ezzel használati jogot nyertek és annak megbirálása, hogy az alperes jogosítótt-e a hid és ezzel összekötött út használatát megakadályozni, magánjogi kérdés. A kir. járásbíróság 1901. évi augusztus hó 26-án 1901. Sp. I. 143/5. szám alatt hozott végzésével az ügyet a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondotta ki, mert az eljárás folyamán, ugy a hivatalból betekintett telekkönyvi térképből megállapítható, hogy a kérdésben lévő terület az út, árok és a rajta lévő híd községi terület és igy annak mint közterületnek mikénti használata és ennek elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik annál is inkább, mert az útak és az ezeken szükséges átjárás kérdése nem a bíróság hatáskörébe tartozik. Ehhez képest a keszthelyi kir. járásbíróság és Zala vármegye keszthelyi járásának főszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel, a melynek elintézéseképen a Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. XIII. ÍJQ