Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

'90 KÖTELMI .n >G. Vasutak kár- x al együtt társadalmi helyzetéhez képest megélhet s a körültéritési köte- mények mérlegelése mellett erre évi 480 korona találtatott lessége, megfelelőnek. (902. febr. 11. 654.) — Curia: Helybenhagyja. .4 baleset jel- (902. jun. 25. 2970.) kg* 19718. Curia: Nem vitás a. felek között, hogy a szombathelyi pályaudvaron, a hol a baleset történt, az alperes déli vaspálya-társaság teljesiti az állomás-szolgálatot. A baleset, a melynek következtében 8. Adolf életét vesztette, a szombathelyi pálya udvarában egy a magyar királyi államvasutak vonatának beérkezése alkalmával ezen vonat által történt, de ezen vonat bevezetése körül a beérkező vonat személyzete valalamely vigyázatlansággal az alperes részéről sem terheltetik. Ily körülmények között a szóban forgó baleset a pályaudvarban kezelési szolgálatot teljesítő alperes vaspálya-vállalat üzemében bekövetkezettnek tekintendő s felperes abból az okból, hogy a baleset nem a perbe vont vaspálya-vállalat üzeménél történt, el nem utasitható; miért is stb. (902. máj. 21. 2584.) Vonatgépének 19719. Budapesti törvényszék: Az 1874 : XVIII. t.-cz. 1. [Miijeim §-a a vaspálya felelősségét és kártérítési kötelezettségét csak megbokroso- az esetre állapit] a meg, ha valaki a vaspálya üzeménél dott lovak, veszti életét vagy szenved sérülést. Felperes keresete szerint az ő sérülése nem a vasút üzeménél történt, hanem azt saját lovának az országnton megbokrosodása okozta, állítólag az alperes vonat gépének füttyei folytán. A gőzgép alkalmazása és használata a vasutaknak egyenesen kötelessége, ha ettől valakinek lova a pályatest melletti országúton megbokrosodik és ezen körülmény balesetet idéz elő, ez a vaspálya üzeménél szenvedett sérülésnek nem minősíthető, alperes kártérítési kötelezettsége tehát ily alapon egyáltalában meg nem állapitható. Azonfelül maga felperes nem tagadja, hogy a rendőri nyomozai alkalmával maga sem állította, hogy balesetének oka a vasúti közegek helytelen eljárása lett volna, de az alpereshez intézett kérvényében is csak azt adja elő, hogy balesete alperes által véletlenül okoztatott. Mindezek folytán felperest, a keresetkóptelenség és kárösszeg bizonyításának mellőzésével, keresetével elutasítani kellett. (901. jan. 4. 31.009.) — Budapesti tábla: Helybenhagyja, elhagyásával azoknak az indokoknak, a melyek a felperes részéről a rendőri nyomozat folytán előadottakra s az ugyancsak a felperes részéről az alpereshez benyújtott kérvénynek tartalmára vonatkoznak, felhozott többi indoka alapján helyben kellett hagyni. (902. jan. 28. 1435.) — Curia: Helybenhagyja. (902. jun. 25. 3555.) Villamos rus- 19720. Curia: A vaspályák által okozott halál és testi ut okozta kár. sértés iránti felelősségről rendelkező 1874. évi XVIII. törvényczikk az életbelépés idején még nem létezett villamos vasutak által előidézett balesetekből eredő kártérítési igényekre nem vonatkozhatott ugyan, de a joggyakorlat az idézett törvényben megállapított s különben is az anyagi jogban gyökerező szabály ókat a később üzembe hozott villamos vasutak által okozott