Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

184 KÖTELMI JOG Kártérítés, gálát teljesítése közben fordulnak elő, kártérítéssel tartozik: a felA munkaadó peresek keresetének részben helyt adni s az alperest az elhulfelelőssége ^lo-tt ló közönséges értékének, a gyógyíttatás, az ápolás és a alkalmazott- szemle költségeinek, valamint ezek után a kereset beadása ját ért bal- napjától járó törvényes kamatoknak a megfizetésére kötelezni esetért. kellett. Az Ítéletnek felebbezett többi részét azért hagyta helyben a tábla, mert a felperes az alperes tagadása ellen az elhullott lónak nagyobb értékét és azt, hogy a lovat a szakértők többsége részéről megállapított teljes vásári árnál magasabb árban eladhatta volna, továbbá, hogy a ló elhullása miatt négyes fogata értékéből mennyit veszített ? be nem bizonyította; utazási költségeit részletesen fel nem számította • és főleg azt nem bizonyította, hogy ezek a költségek minő kiadási tételekből keletkeztek, továbbá mert a kártérítés czimén követelt összeg a kereset megindítása napján lévén lejártnak tekintendő, a kamatok csak ettől az időponttól illetik a felperest (901. ápr. 24. 1059.). — Curia: Helvbenhagvja (902. okt. 16. 5880/901.). 19711. Curia: Alaposnak találtatott felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság azt az anyagi jogszabályt, amely szerint mindenki csak azért a kárért felelős, amelyet vétkes cselekménye vagy mulasztása által másnak okozott, ós a gazdának saját alkalmazottjáért való felelőssége csak abban az esetben áüapitható meg, ha oly egyént alkalmaz, aki feladatának teljesítésére rendszerint alkalmatlan, helytelenül alkalmazta. Á felebbezési bíróság ítéletében foglalt, illetve az elsőbiróság ítéletéből átvett tényállás szerint tényként meg van állapítva, hogy alperes a felperestől albérletben bírt pinczében szeszt és más e féle gyúlékony és robbanó anyagokat, köztük benzint is tartott, s hogy alperesnek egyik alkalmazottja, a pinczóbe nyilt lánggal behatolván, az ott raktáron levő benzin meggyuladt és felrobbant, minek következtében felperesnek e pincze felett volt üzleti helyisége levegőbe repült és ebből felperesnek kára keletkezett s hogy felperes a városnak mint háztulajdonosnak okozott kár fele részét marasztaló ítélet alapján megfizette. A felebbezési bíróság alperest az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok szerint egyedül azért marasztalta felperes részére kártérítésben, mert alperes a pinczében szeszt, benzint vagyis köztudomás szerint gyúlékony és robbanékony természetüknél fogva felette veszélyes dolgokat tartott s igy már ezek tartásának ténye által felelős az abból származható károkért, még akkor is, ha azok alkalmazottjának hibájára vezethetők vissza. A felebbezési bíróságnak ez a jogi felfogása téves. A bírói gyakorlatban elfogadott jogszabály az, hogy aki törvényes korlátok közt joqával él, az ez által másnak okozott kárért nem felelős. Minthogy a szesz vagy benzin sem a forgalmon kívül álló, sem azok közé a dolgok közé nem tartozik, amelyeket a fii szerkereskedő általában nem, vagy csak hatósági engedély mel-