Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

17(1 KÖTELMI JOG. Kártériles levélre vagy kérvényre az aláirás valódiságának vizsgálati A ,pösta fele- nélkül utalványozza ki és a pénzt felvevő egyén személylőssége a te- azonosságát a pénztárnok vizsgálja akkor, a mikor a pénzt vélhordó téves kiadja, ha pedig a pénztárnok a jelentkezőt nem ismeri, ez kézbesítéséből esetben a pénzt még a helybenlakó lakóknak is postán küldi eredő hírért. el. A felperes szövetkezetnél szokásos ez az eljárás nem gondatlan, mert a pénzfelvevő egyén személyazonosságának a pénz felvételekor való vizsgálata feleslegessé teszi azt, hogy a pénz kiutalványozásakor a kérvényen vagy levélen levő aláirás valódisága vizsgáltassák és mert a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítő a czimzett személyazonosságát vizsgálni köteles levén, a kiutalványozást kérő levélben lévő aláirás valódiságának vizsgálata a pénz postai küldése esetén is felesleges. E szerint felperes szövetkezet nem követett el gondatlanságot, ha a Deutseh-Altenburgból P. .1. névaláírással érkező levélre, a levélen levő aláirás valódiságának vizsgálata nélkül, a pénzt a postára adta. De különben a K) alatt csatolt P. J. által aláirt tagsági nyilatkozaton levő valódi aláírásnak a beszerzett büntető iratok közt levő és az ál P, által irt levélen levő hamis „P. J." aláírással való birói összehasonlításából kitűnt, hogy az ál P. aláírása, a valódi aláírástól nem külömbözik annyira, hogy akülömbség könnyen szembe ötlő volna. Ebitől következik, hogy felperes szövetkezet igazgatóságának az ál P. aláírásának hamis voltát ekkor sem kellett szükségkép felismernie, ha a pénzt kérő levelét P. tagsági nyilatkozatával összehasonlitoitn és hog\ e szerint felperes szövetkezetet e szempontból sem terheli gondatlanság abban az irányban, hogy a hamis pénzkérő levél alapján a pénzt a postára adta. Alperes azzal is védekezett, hogy a posta a.pénzt ugyanannak az ál P.-nek kézbesítette, a ki a hamis pénzkérő levelet irta ós ebből azt akarta következtetni, hogy a, posta a pénzes levelet ugyanannak kézbesítette, a kinek részére felperes azt küldte. Ez az álláspont helytelen, mert az, hogy felperes a pénzt P. J. ezimére küldte el, azt jelenti, hogy felperes azt kívánta, hogy a posta a pénzt a pénzeslevelek kézbesítésére vonatkozó szabályok értelmében, azaz a czimzett személyazonosságának szabályszerű megállapítása mellett kézbesítse. Felperes a tőke után a pénz feladása napjától számított 6'3°/o karnál oi mint elmaradi hasznot követelt, alperes pedig kamat megítélését egyáltalán ellenezte az alapon, hogy a Postai Tarifák IV. Rész 22. §. 8. pontja értelmében téves kézbesítés esetében, tehát a jelen esetben csak a pénzeslevél értéke téríttessék meg. A törvényes kamaton felüli kamat követelése alaptalan, mert a postai tarifák idézett intézkedése értelmében elmaradt haszon megtérítése nem követelhető, de a perindítástól számított törvényes kamat kör>telése alapos, mert alperes onnan kezdve tekintendő késedelmesnek és az ez alapon követelhető kamat fizetése iránti kötelezettség a postai tarifák idézett intézkedése által kizárva nincs. Ennélfogva