Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG Í59 XV Megbízás.*) 19692. (Jurta: AbbóJ, hogy a D) alatti társasági szer- Meffkatalma ződésben képviselőkül megnevezett egyéneknek ebbeli mü- **» elvonása, ködése az illetők haláláig tartónak van jelezve, nem lehet jogilag következtetni arra, hogy a szerződós által eltérés létesíttetett attól az általános jogszabálytól, a mely szerint a meghatalmazó a meghatalmazottól a megbizást rendszerint tetszéséhez képest elvonhatja. (Hasonlóan döntött a kir. Curia felperesnek B. Ignácz és társa elleni perében 1899. G. 147.) (902. jun. 30. H. 9.) 19093. Curia: Alpereseknek az a panasza, hogy a fe- ^Í0ls^etüesi lebbezési biróság a peres felek jogviszonyát szabályozó ok-lh] követelhe' iratok tartalmát helytelenül értelmezte és ezzel anyagi jogszabályt sértett, továbbá az a panasza, hogy a felebbezési biróság az alperesek részéről a perhez csatolt okiratok tartalmát figyelmen kivül hagyta s az alperesek részéről lényeges tényekre ajánlott tannbizonyitást mellőzte és ezzel eljárási jogszabályt sértett, alaposnak találtatott, A peres felek jogviszonyát szabályozó és egymással összefüggő A) és B) alatti okiratok tartalma az, hogy alperesek az okiratokban megjelölt helyi érdekű vasutak kiépitésének vállalatba adása czéljából megbizást adtak felperesnek arra, hogy a vállalatba adásra szükséges tárgyalásokat megkezdje és az építésre vállalkozókat alperesekkel összeköttetésbe hozza; továbbá az okiratok tartalma az, hogy alperesek az esetre, ha a Bosány-Trencséni vasút a felperes közbenjárásával adatnék át vállalatba, a vállalati összeg 0"6°/o-át biztosítják felperes részére, a mely összeg az első kereseti kimutatás folyósítása után három nap alatt lesz felperesnek kifizetve. Habár bírói gyakorlaton alapuló jogszabály az, hogy a közvetítőnek a neki fizetni kötelezett közvetítési díjra jogos igén'/e van akkor, ha a közvetített ügyletben résztvevő feleket összehozza és a felek kört a szerződés megköttetik : azonban ez a jogszabály csak ott alkalmazható, a hol a megbízó fél a közvetítési díj fizetését külön feltételekhez nem kötötte. Azonban a fenforgó esetben a fenti megállapodásnak helyes értelme kétségkívül az, hogy alperesek fizetési kötelezettsége attól a feltételtől tétetett függővé, hogy alperesek ne csupán a vállalatba adás iránti szerződést kössék meg azzal az építési vállalkozóval, a kit a felperes az alperesekkel összehoz, hanem, hogy a vasút kiépítése ennek a vállalkozónak tényleg vállalatba át is adassék s ez utóbbi által tényleg át is vétessék, a vasút eme vállalkozó részéről építtessék és hogy ennek a vállalkozónak első keresetkimutatása folyósittassék. Ez értelmezés helyességét indokolja a B) alatti okiratnak az a tartalma, hogy alperesek abban nem a felperes közbenjárásával való szerződéskötést, hanem a vállalatba *l L. fönn a gazdatiszt jogkörére vonatkozó határozatokat.