Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

144 KÖTELMI ,)< Ki. Szolgálati nak nagyobb részét ós 10 szivacs-megrendelés alkalmával szerződés mindenkor egy szivacsot eltulajdonított és saját háztartásáMagánválla- ban felhasznált. Felperesnek eme cselekményei pedig kétségtó fegyelmi kivül a szolgálati kötelesség súlyos megsértésének körébe jogköre és eső vétség jellegét viselik magukban, miért is őt saját illenyugdijinté- tékes fegyelmi hatósága eme cselekmények miatt hivatalzetének perel- vesztéssel is sújthatta. Felperesnek az az ellenvetése, hogy het,ősége. a fegyelmi biróság hatáskörébe nem tartozhatik büntettek és vétségek tényálladékának megállapítása, alaptalan, mert a felperes terhére rótt sikkasztás a fegyelmi vétség tényálladékát is magában foglalván, azt a fegyelmi biróság a fegyelmi büntetés kiszabása szempontjából megállapíthatja, és mert a Btk. 358. és 343. §-ai értelmében a szolgálatadó ellen elkövetett sikkasztás csak a szolgálatadó indítványára lévén bűnvádi eljárás alá vonható ; mi sem áll útjában annak, hogy a sértett alperes társaság a bűnvádi indítvány megtétele nélkül csupán fegyelmi uton állapithatja meg a felperes terhére rótt cselekményt és szabjon ki arra fegyelmi büntetést. Minthogy pedig felperes a szolgálati kötelesség súlyos megsértése miatt fegyelmi uton bocsáttatott el a szolgálatból és ez a D) alatti fegyelmi határozatban kifejezetten ki is mondatott: ennélfogva a 2 '<'. alatti nyugdíj szabályzat 14. §-ának 1. pontja alapján a nyugdíjra való igényét elvesztette. Miért is felperest a nyugdíjigény megállapítására irányuló keresetével elutasítani kellett (99. szept. 22. 7997.). Budapesti tábla: Helybenhagyja a benne felhozott indokok alapján és tekintettel az alperes felebbezésére azért: mert a társaság, mely alkalmazottjait kötelezi, hogy az általa létesített nyugdíjintézetbe belépjenek, mely czimen fizetéseknek egy részét visszatartja és tőlük egyéb illetékeket is szed, ezen tényeinól fogva velük szemben felelős, hogy a 2. '/. alatti szabályzatban meghatározott időben és feltételek mellett nyugdíjazásban részesüljenek. A nyűg díjigény bírói érvényesítéséhez tehát a társaságnak, mint alperesnek perbeidézése szükséges és elegendő, e szempontból közömbös lévén az, hogy a nyugdijalap a társaság vagyonától elkülönítve, az alkalmazottaknak némi közreműködésével kezeltetik (900. nov. 6. 3101/900.). Guria: Helybenhagyja (901. nov. 19. 220.). L9684. Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék : Alperes elsősorban a perlési jog ellen azért tett kifogást, mert alkalmazottjainak önállóan megalkotott, saját vagyonnal, önálló szervezettel, tehát külön jogi személyiséggel biró nyugdíjintézete lévén, felperes kereseti igényét ez utóbbi társulat ellen tartozott volna érvényesíteni. Ezt a kifogást azonban nem lehetett figyelembe venni, mert felperest az alperes társaság igazgatósága mozdította el hivatali állásától. A nyugdíj megvonása pedig a hivatalvesztésnek, tehát alperes ténykedésének képezvén folyományát, kétséget nem szenvedhet, hogy a nyugdíj kiszolgáltatása iránt támasztott