Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. I W tartama alatt beállott értékcsökkenés megállapittassék. mert Haszonbérlet, -a tárgyak állapotából és minőségéből azoknak értéke szük- i bérlemény ségképen megállapítható; az állapotra és minőségre nézve leltára. pedig, a mennyiben ezek az átadás alkalmával a leltárban meg nem állapíttattak, a vélelem az, hogy a tárgyak közepes állapotban és közepes minőségűek voltak. E mellett az átadó félnek jogában van a közepes állapotnál és minőségnél jobbat, viszont az átvevőnek a rosszabbat bizonyítania. (1902. febr. 19. 1. (r. 559/901.) 19659. Curia. A viszonkeresét feletti rendelkezés ellen . i haszonbérlő emelt panasz azért nem bir jogszerű alappal, mert egyrész- építkezései. ről a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint alperes az építkezést a haszonbérbeadók tudta és engedelme nélkül teljesítette és annak szükségességét ki nem mutatta, másrészről pedig az épület ideiglenes jellegű és állagának sérelme nélkül könnyen eltávolítható; már pedig az ily építmények értékének követelésére a haszonbérlő csak akkor bir jogos igénynyel, ha bizonyítja, hogy a haszonbérbeadó az épület elvitelét minden jogos indok nélkül megtagadta, ez irányban azonban a felebbezési bíróság megtámadott ítélete tényállási nem tartalmaz. (900. aug. 28. I. G. 246.) I9f>60. Curia felülvizsgálati tanácsa: Alperes felülvizs- A bérbeadó gálati kérelmével elutasittatik és arra köteleztetik, hogy fel- felelőssége a peres részére a felebbezési bíróság ítéletében kitett idő ós jog- bérbeadott következmény terhe alatt 32 korona felülvizsgálati költséget legelő egészséfizessen. Indokok: Előrebocsátva azt, hogy alperesnek a felül- ges voltáért. vizsgálati kérelemben tüzetesen meg nem jelölt és már csak a felülvizsgálati tárgyaláson szóval előterjesztett ujabb panaszai a S. E. 190. §-a értelmében a felülvizsgálatnál figyelembe nem vétethettek; alperesnek felülvizsgálati kérelmében felhozott panasza egyedül az, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy abból az okból, mivel alperes állatainak lépfenében való elhullását az illetékes közigazgatási hatóságnak be nem jelentette, azt a ténykörülményt, hogy alperesnek a haszonbérelt legelőn marhái lépfenében elhullottak, más bizonyítékkal kimutathatónak nem találta. .Jóllehet az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t.-cz. kötelező rendszabályokat állapit meg arra nézve, hogj az állatoknak ragályos megbetegedési esetei a hatóságnak bejelentessenek : mindamellett nem létezik oly jogszabály, melj a feleket elzárná attól, hogy a törvény által elÖiri bejelentés elmulasztása esetén azt, hogy ily megbetegedések tényleg előfordultak, más módon, mint hatósági bizonyitványnyaJ ne bizonyíthassák; következően habár szabálytalanul járl el a felebbezési bíróság, midőn abból az okból, meri az alperes a marha állományában állítólag előfordult megbetege dési eseteket a hatóságnak be nem jelentette, a felhúzott egyéb bizonyíték figyelmen kívül hagyásával és mérlegelése nélkül, azt állapította meo. Imgv ily mesrbetes'edési esetek