Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

108 KÖTELMI JOG Bérlet. a nen] használhatás idejére bért jogszerűen nem követelhet. A bérlemény Az ügy ily jogi állásánál közömbös az, hogy a bérlemény használható- használatát eltiltó hatósági intézkedésre a bérlő* szolgáltatott-e mgának ható- okot, mert igenlő esetben is a bérbeadó nem a bér követelései tilalma. sére, hanem esetleg kártérítés érvényesítésére volna jogosítva. (902. szept. 4. I. G. 97.) A bérleméin) VMSW). Curia: Habár valamely épületnek általában láklakhatósága- hatóságára nézve, biztonsági és egészségi szempontból, a laknak megálló- hatási engedélynek kiadása, vagy annak elvonása, a közigazgatási jntása. hatóságok hatáskörébe tartozik, de ha a bíróság előtt válik vitássá a pere* felek közötti szerződési* jogviszonyból kifolyóan valamely épületnek a szerződésileg kikötött, vagy rendeltetésszerű czélra való használhatlansága vagy használhatósága, a biróság nincs elzárva attól, hogy eme kérdésre nézve maga rmdeljen el buonyitást és a felett határozzon és ezzel a feiebbezési biróság nem bírálta fölül a rendőrhatósági határozatokat és nem sértette meg az 18GÍ): IV. t.-ez. 1. §-ba lefektetett azt a sarkalatos jogelvet, hogy a birói és közigazgatási hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. (902. máj. 9. I. (i. 684.) 1%50. Curia: Alaptalan ugyan felperesnek az a. panasza, hogy a feiebbezési biróság azt az anyagi jogszabályt, a mely szerint a bérlemény egy részének a bérbeadó által a bérlőtől pnkényüleg elvonása jogot ad a bérlőnek az egész bérleti szerződéstől való azonnali elállásra, mellőzte akkor, a mikor teljesen figyelmen kívül hagyta felperesnek a bérleti szerződós megszüntetésére egyik okul színién felhozott azt a tényállítását, hogy alperes a felperesnek szintén bérben adott kertben építvén fel a hatóságilag lebontani rendelt fa félszer helyett szilárd anyagból az nj mosókonyhát, ez által felperestől a bérlemény egy részét elvonta, s e miatt a bérleti szerződós megszüntetése követelhető volt. Ez a panasz azért alaptalan, mert a feiebbezési biróság a kert egy részének elvonása tényét indokolásában felhozta, de ennek jogkövetkezményekép a bérleti szerződés megszüntetését ki nem mondotta, ezzel azonban jogszabályt nem sértett, mivel a bérlemény csekélyebb és jelentéktelenebb részének elvonása a bérszerzödés megszüntetését jogilag maga után nem vonhatja, hacsak a: ellenkező szerződésileg ki nem köttetett, ily kikötés pedig lényként megállapítva nincs, sem pedig az, hogy az elvont kertterület a kertnek lényegesebb része volt volna. Panaszolja továbbá felperes, hogy a feiebbezési biróság megsértette, illetőleg mellőzte azt az anyagi jogszabályi, a mely szerint a fővárosban érvényes bérleti szerződós oly bérhelyiségek fölött, melyekre nézve a hatósági lakhatási engedély megadva nincs, érvénynyel és a bérlő felet kötelezőleg fenn nem állhat, holott felperes, a csatolt közigazgatási hatósági határozattal (használhatósági engedólylyel) bizonyította azt, hogy a hatóságilag elrendelt és alperes részéről ennek folytán eszközölt átalakítások ős átépítések oly természetű munkák