Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG 103 átruházási szerződés keletkezte idejében fennállott, hogy első- Ajándékozás, rendű alperesnél más kielégítési alap nincs, másfelől másod- Ajándékozás rendű alperes mit sem hozott fel, melyből jóhiszeműségére megtámaiüá, következtetni lehetne; következéskép a fentebb körülirott a hitelezők vélelem szem előtt tartásával a felebbezési biróság helyesen kijátszása mondotta ki, hogy az első és másodrendű alperes között m&> létrejött átruházás a felperes követelésének kijátszására irányult; és nem sértett jogszabályt azzal, hogy a mennyiben a'másodrendű alperes által kapott ingatlanok értéke a felperesi követelést meghaladja, másodrendű alperest tekintettel arra, hogy az említett szerződés szerint kapott és meglevő ingatlant megterhelte, felperes javára fizetésre kötelezte. E mellett nem bir fontossággal az, hogy a felebbezési biróság megállapította, hogy egyébként ajándékozás is forog fenn: mert ha a hitelező kijátszása meg állapíttatott, átvett vagyonérték erejéig a felelősség megáll, ugy is, ha ajándékozás nem is jött létre. De különben az ajándékozás megállapítása ellen felhozott panasz is alaptalan ... A mi a másodrendű alperesnek azt az érvelését illeti, hogy az átruházás csak akkor tekinthető kijátszásra irányulónak, ha a követelés lejárta után nyomban eszközöltetik, de tiz év lejárta után ezt kimondani nem lehet, akkor, a midőn az a esődtörvény 28. ij. o. pontja rendelkezésével is ellentétben áll, ez alaptalan : mert oly esetben, midőn a hitelező kijátszása forog fenn, de akár ajándékozás esetében is a hitelezőnek az a joga, hogy az elidegenített vagyonból magút kielégíthesse, a közönséges elévülési időn belül nincs egy bizonyos időhöz kötve, ha a hitelezőt késedelem nem terheli a tekintetben, hogy az adósnak más vagyonából annak idejében követelését kielégíthette volna. Jelen esetben azonban másodrendű alperes részéről tényállás gyanánt megállapittatni nem is kéretett, hogy a megtámadott átruházás és a követelés behajthatóvá válta után elsőrendű alperesnek maradt oly vagyona, melyből a felperesi követelés behajtható lett volna. Ilyen körülmény fenn nem forgása esetén a megrövidített hitelező mindaddig, mig követelése fennáll, harmadik személyek ellen is jogát érvényesítheti. A esődtörv idézett szakasza egészen más viszonyokat tárgyazván, arra mint különös (speciális) törvényre, a jelen esetben joghatálylval hivatkozni nem lehet. (902. márcz. L2. L G. 605/901.) 19(>41- Curia: Téves a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az alperes által képviselt kiskorúak részére M. Juon által tett ajándékozásnak a felperesek részéről való megtámadhatása szempontjából M. Juonnak a felperesek iránt való tartozása keletkezési időpontjául azt az időt állapította meg, midőn a felperesek a M. -Inon által elfogadott, de 5 általuk is aláirt váltókat a hitelező takarékpénztárnál kifizették ; mert helyesen a megtámadhatása szempontjából irányadó, időpont akkorra esik, midőn M. Juon a felperesek váltőkötelez' ttsége mellett a kölcsönöket a takarékpénztártól felvette. M. Juon