Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

Szerzői jog. dig utólagosan bár, de szintén jóváhagyta; h. tehát alp. a többEgyetemi ta- szőr nevezett engedélyesektől nyert jogosultság alapján és nyilndr előadd- ván azért hatott közre a jegyzetek kiadásánál, mivel az engedésainak közzé- lyes tanitványok korlátolt vagyoni helyzetükben és többszöröző tétele. eszközök hiá^^ában is, az alp. közremunkálása nélkül, a felp.től nyert engedélyt, mely a fentiek szerint anyagi támogatásukra is szolgált, egyébként a maguk javára nem is értékesithették volna. Ezek szerint, minth. a felp részéről Ny.-nak és M.-nak adott engedélyben, a mint ezt az e.-biróság is már kiemelte, a keresk. törv. 515—533. §-aiban szabályozott kiadói ügylet alkatelemei egyáltalában fel nem ismerhetők, mert teljesen hiányzanak is s így az 522 §-ban felállított jogszabály, h. kétség esetén az engedély csak az irói mü első kiadására szoritkozónak tekintendő, arra nem alkalmazható, minth. épen ez alapon nagyon is elfogadható dr. Ny.-nak az a vallomása, h. mivel a jegyzetek elkészitése az ő szellemi munkásságát is kisebb-nag}Tobb mérvben szükségképen igényelte; az az engedély, a mit felp.-tői nyert, legföljebb oly természetű volt, mely őt mindaddig, mig vissza nem vonatik, az általa készített jegyzetek urává tette s ebből következtethetően a D) alatti tekintetében M. J.-t is ; minth. továbbá alp. az A — D) alatti jegyzetkiadást, valamint ezek forgalomba hozatalát az e tanuktól szerzett jogosultság alapján, tehát jogszerűen és teljes jóhiszeműséggel eszközölte, már annálfogva is, mivel felp. jelen keresetének kiadása előtt semmi módon kifejezésre nem juttatta, h. a Ny.-nak és M.-nak adta engedélyt akár ennek mvonása által, akár egyébként hatálya vesztettnek kivánta tekinteni, de Ny. ós M. sem tettek semmi olyast, a miből alp. csak gyanithatta volna is, h. az A —D) alatti jegyzetek ujabb kiadása akár a felp., akár pedig azoknak felp.-tői nyert jogába ütköző lenne, alp.-nek az eljárása az A—D) alatti jegyzetek kiadása és forgalomba hozatala körül az 1884: XVI. t.-cz. tiltó rendelkezésébe ütköző jogbitorlásnak semmiképen sem tekinthető, nem még a H) alatti jegyzet kiadása tekintetében sem, mert Ny., bár csak kihallgatásakor szerzett erről tudomást, ez ellen mi kifogást sem tett stb. — Curia: A bitorlás megállapítása és a kárösszeg megítélése kérdésében a m.-bíróság Ítéletének mváltoztatásával, az e.-biróság Ítélete hagyatik helyben. A pénzbüntetés és a perköltség tekintetében pedig mindkét a.-bíróság ítélete mválloztattatik és alp. végrehajtás terhével 15 nap alatt leteendő 100 korona pénzbüntetéssel illetve ennek be nem hajthatása esetére 5 napi fogházbüntetéssel büntettetik, ugy 1200 korona per és felebbezési költségnek felp. kezéhez leendő ráfizetésére köteleztetik. Indokok : A bitorlásnak és a kártérítési kötelezettségnek megállapítására és ebből folyólag alp.-nek 28< 0 korona és járuléka erejéig marasztaltatására vonatkozólag a rnásodbiróság Ítéletének mváltoztatásával, az e.-biróság Ítélete az e helyütt is elfogadott indokolása alapján hagyatott helyben. Egyebekben mindkét a.-bíróság ítéletét mváltoztatni és a fenti módon határozni kellett, még pedig a pénzbüntetésre azért, mert egy-