Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

14 DOLOGJOG Úrbéri jogvi- pedig-, kik érdekelve vannak, a birói átadás megtörténte folytán szonyok. vélt sérelmeiket most már csakis a törv rendes utján orvosolKözös erdő- hatják : a tsz. ezekből az okokból helyesen rendelkezett akkor, terület zár alá a mikor zárlatot kérőket kérelmükkel érdemileg-elutasította (900. vétele. febr. 6. 391.). — Curia : Hhagyja, (900. jun. 20. 53.) 10. Kisajátítás. készének kim 18316. Curia : A kisajátítási összeírás, a kihallgatott tanuk .... " vallomása és az alkalmazott szakértőknek e részben egybehangzó véleménye bizonyítja, h. P. Henrik és neje a tőlük kisajátított ingatlanon a kisajátítás előtt fakereskedést űztek, ugyancsak a kisajátítási összeírás és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek 9,277/111. sz. a. hozott határozata pedig azt tanúsítja, h. eme fakereskedésbe hasznait ingatlanok csak részben sajátíttattak ki. Minthogy pedig az 1881 : XLI. t.-cz. 13. §. 2. pontja a) alpontja szerint valamely iparüzlethez tartozó telek a tulajdonos kivánatára egészben sajátítandó ki az esetben, ha egy részének kisajátítása által a fennállott üzlet lehetetlenné válik; már az által. h. a kisajátítást szenvedőket ily irányú kérelmükkel a kereskedelemügyi m. kir. minister fent idézett határozatában elutasította, az arra illetékes közigazgatási hatóság által meg állapíttatott, h. a kisajátítás alá nem eső telekrészen a fakereskedés az eddigi módon továbbra is ggakorolható, a mint ez egyébként a kereskedelmi minister többször idézett határozatában nyílt kifejezésre is talál. Ebitől aztán önként következik, h. azok a következtetések, melyeket a szakértők többsége ebből származtat, h. az üzlet a kisajátítás alá nem eső telekrészeken a kisajátítás után nem gyakorolható, figgelembe nem vehetők. Hasonlóan nem vehető figyelembe kisajátítást szenvedőknek az az állítása sem, h. a kisajátítás tárgyát képező ingatlan mellett elvonuló törv.-hatósági ut áthelyezése már egymagában is maga után vonja a szóban forgó fakereskedés mszünését. mert a kisajátító csak azokért a károkért tehető felelőssé, melyek a kisajátítás által közvetlenül okoztatnak, a miatt azonban, h. az 1890. I. t.-cz. 10. §. szerint arra jogosított közigazgatási hatóság a kis-celli vasúti állomás kibővítése következtében szükségesnek találta az említett törv.-hatósági ut áthelyezését, a kisajátító annál kevésbé felelős, mert ezen utáthelyezés; a mint a többször idézett ministeri határozatban is kifejeztetett, a kisajátítás keretébe nem is tartozik. Eszerint a kártalanítás azon az alapon lévén mhatározandó, h. a fakereskedés a kisajátítás után fenmaradó telekrészen is az elébbi módon folytatható, nyilvánvaló, h. az üzlet mszüntéből származtatott károk nem, hanem minthogy mcsonkitás általi értékcsökkenés a szakértők e részben egyhangú véleménye szerint fenn nem forog, csakis a kisajátított ingatlanrészek értéke és az a költség állapítandó meg, melybe az ipartelepnek az előbbi módon való berendezése kerül. Az ingatlan értékére nézve irányadóul vétetett, h. a kisajátítás nem mezőgazdasági czélra használt területből, hanem haszonhajtó