Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

DOLOGJOG Hitbizomány. A alattiból tehát személyes kötelezettség- nem származván, az a felsorolt négy örökös marasztalására alapul annál kevésbé fogadható el, mert ezek a hitbizományban nem örökösödvén, ez a kötelezettség mint nem személyes kötelezettség, reájuk át nem szállott. Ezek az alp.-ek tehát az A. alattiakból folyólag marasztalhatók nem lévén, az a kérdés pedig, h. terheli-e a hitbizományi birtokost kötelezettség vagy sem, tekintettel arra, h. felp. az I. r. alp. gróf B. H. E.-vel szemben történt elutasítása miatt a másodbiróság . Ítélete cilen felebbezéssel nem élt, felülbírálás tárgyává tehető nem lévén : a másodbiróság ítéletének a négy örökös marasztalását tárgyazó részét mváltoztatni s e tekintetben az elsőbiróság ítéletét ezen s a benne felhozott okokból hhagyni kellett. (901. jun 7. 892.) 18314 Curia: A hitbizományi vagyon haszonélvezete a hitbizományi birtokos halálával a várományosra nem öröklés, hanem az alapító oklevél alapján háramlik át, amiből (inként következik, h. a hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödési eljárásnak helye nincs, hanem a hitbizományi vagyon a várományos birtokába a hitbizományi bíróság által adandó át s csak abban az esetben, ha a hitbizományi birtokos után szabad rendelkezése alatt állott vag}ron is maradt, pusztán ezen szabad rendelkezés alatt állott vagyonra vonatkozóan van helye örökösödési eljárásnak, a mint az az örökösödési eljárásról szóló 1894: XVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1895: 43194. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 65. §-ából is kitűnik. A hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödési eljárásnak helye nem lévén, hagyatéki tárgyalásnak nincs helye, következésképpen a hitbizományi javak leltározásáért járó dijak megállapításánál az 1894: XVI. t.-cz. 117.. 118. és 119 §-ait, melyek a hagyaték leltározásának és tárgyalásának diját szabályozzák, alkalmazni nem lehet. A kir. közjegyző részére a hitbizományi vagyon leltározásáért járó dijat az 1880: LI. t.-cz. külön szabályozza. Ennek 25. §-a értelmében a kir közjeg}rzőnek a hitbizományi vagyon leltározásáért 1 napra 8 írt munkadíj s ezen felül, ha a leltározást a székhelyen kívül teljesiti, naponkint 5 frt napi dij és a vitelbér jár. Eszerint dr. F. M. kir. közjegyzőt a hitbizományi vagyon leltározásáért: I. 17 napi munkadíj á 16 korona — 272 korona; 2. 17 napra napidíj fejében á 10 korona = 170 korona: 3. Vitelbér fejében 32 korona : 4. A leltár bélyege fejében 20 korona, összesen 494 korona illeti. Hitbizományi vagyon leltározásánál az 1874 : XXXV. t.-cz. 199. §-át alkalmazni nem lehet, mert ezen §-nak azon rendelkezéséből, h. a törvényszerű dijnál magasabb dijat, ha egyezség nem létesül, a kir. közjegyző személyes bírósága állapítja meg; nyilvánvaló, h. a kir. közjegyző a törvén}rszerü dijnál magasabb dijat csak a magánfelek mbizása folytán létesített ügyletnél követelhet. (900. jun. 25. 3221.)