Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

DOLOGJOG. 9 Felp.-nek további panasza az, h. ő a nyilvánkönyvekben bízván, Elbirtoklás szerezte meg- a „kapova bara" elnevezésű 128.1234 hold ingatlant Elbirtoklás a és igy a bekebelezéssel meg nem erősített elbirtoklás az osztrák polg. katonai polg. törvk. 1500. §. szerint az ő kárára nem válhatik. Ez a pa- határőrvidék nász alaptalan; mert jelenleg nem az egész jószágtestről vagy területén. birtokrészletről, hanem tulajdonképen annak kiterjedéséről és esetleg egy részéről van szó ; már pedig a telekkönyv a benne kitüntetett terület helyességeért nem szavatol és a telekkönyvi vázlatrajz csak kezelési könyv levén, az ingatlan határára nézve feltétlenül nem mérvadók; de különben is a felébb, bíróság Ítéleti tényállása szerint felp. épen ezekből a telekkönyvi adatokból ezeknek mí'elelő alkalmazásával mgyőződhetett volna arról, h. azokat a területeket, a melyekre nézve jelenleg keresetével elutasittatolt, nem a jogelődje vagy ennek jogelődje a kir. kincstár, hanem régóta mások birják; ilyen körülmények között tehát nem bir semmi jelentőséggel az, h. az illető, „kapova bara" elnevezésű ingatlan önálló külön birtokrészlet volt-e? Az, h. a felébb, birőság a tanuk és szakértők véleményével mit vett bizonyítéknak, a bizonyítékok mérlegelésének keretébe tartozik ; már pedig a S. E. 64. §. szerint a felébb, bíróság a tanuk és szakértők vallomásának bizonyító erejét szabadon mérlegelhette, ellenben a S. E. 197. §. szerint a félülvizsgálati eljárásnál a felébb, bir. ítéletében megállapított tényállás az irányadó és igy a felülvizsgálati bíróság a tanuk és szakértők vallomása bizonyító erejének mérlegelésébe vagy ez alapon a tényállás önálló megállapításába nem bocsátkozhatik. Alaptalan felp.-nek az a panasza, h. őt bizonyos területekre nézve a felébb, bíróság a kataszteri felmérés alapján utasította el keresetével; mert a felébb, bíróság az illető területekre nézve felp.-t az ellenfelek javára bekövetkezett elbirtoklás alapján utasította el és a kataszteri felmérést az ellenfelek tényleges birtoklásának megállapítására fogadta el támogató adatul, ezt pedig a S. E. 64. § hoz képest jogszabály msértése nélkül mtehette stb. (901. szept. 18. G. 287.) 4. Szolgalom. 18307. Szegedi tábla: A tanuk bizonyítják, h. felp.-nek az Útszolgalom. A) a. tkjvben foglalt ingatlanán keresztül a térrajzokon is feltüntetett ut vezet, mely ember-emlékezetet meghaladó idő óta fennáll s rajta az átjárást ugy a szomszéd birtokosok, ezek közt alp., mint bárki is. felp.-nek és jogelődeinek ellenzése nélkül mindenkor gyakorolta. E tényből folyólag kétségtelen, h. a kérdéses uton a szolgalomszerü átjárás joga a közhasználat számára elbirtoklás által megszereztetett, illetve felp.-nek az a joga, h. ott az átjárást megakadályozza, elévülés következtében megszűnt. E megszűnés ellen felp. nem védekezhetik azzal, h. ő a tkvben biztában szolgalomtól mentesen szerezte meg az ingatlant, mert felp, a vétel idejében a kérdéses ingatlanok közvetlen szomszédságában lakott s Igy az ut létezéséről, valamint arról, hogy az