Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY. '233 alp. város közönségét arra hivták fel, h. az általuk N.-Szombat-1875:XXXVII. tói az ország határszéléig és onnan az Austriában lévő Lunden- t-cz. burgig tervezett, ott pedig a Ferdinánd császár nevét viselő északi 159. §. vaspályához csatlakozó vasut kiépitését anyagi hozzájá' ulásával Helyi érdekű támogassa. Alp. város képviselő testülete a kereset alapjául vett vasut alapiA) és B) a. határozatait eme felhivás következtében hozván meg, tása. nem szenvedhet kétséget, h. az azokban foglalt segélyösszegek eme felhivásban feltüntetett tervnek megfelelő vasut kiépítésére szavaztattak meg. Az A) a. határozat szövegében egyáltalán nem foglaltatnak. A határozat indokolásában történik ugyan utalás az I. a. bizottsági indítványban foglalt kikötésekre, minthogy azonban az indokolás csak azoknak az okoknak előadása, melyek alp. város képviselő testületét a segélyösszeg mszavazására vezették, ez az utalás a bizottság indítványára az önmagában feltétlen határozatot feltételessé nem teszi; a határozat törvényhatósági jóváhagyása után hozott, de felsőbb hatósági jóváhagyást nem is nyert D) a. határozat pedig a korábbi határozat tartalmára módosító befolyással nem lehet. A mennyiben tehát alp. város képviselő testületének ezpn határozatának az illetékes törvényhatóság 1895. máj. 13-án hozott S) a., a m. kir. belügyminister pedig 1896. jan. 27-én kelt 9. sz. a. határozatával jóváhagyta s az 1888 : IV. t.-cz. 7. §-ának mfelelően a 10. sz. a. szerint az a m. kir. bel-, pénz- és keresk. min. által is elfogadtatott, nyilvánvaló, h. ez a határozat törvényszerűen kötelező erőre emelkedett, A mint a 2-od bíróság ítéletének indokolásában is kiemeltetett, a szóban forgó vasútnak magyarországi része már kiépült és hoszszabb idő óta forgalomban van, az ország határától Lundenburgig terjedő részére nézve pedig alp. a per során kimutatta, h. még az elsőbirósági ítélet hozatala előtt épités alá került, sőt időközben a forgalomnak is átadatott. Való ugyan, h. ez utóbbi vonalrészt nem a felp. r. t. vagy jogelődei építették ki, de alp sem állítja, h. annak kiépítése reá bármiféle terhet hárított volna. Az is kétségtelen, h. ez utóbbi mindössze csak 12.850 km. hosszú vonalrész kiépítése csak a 101 km. magyarországi vonalrész kiépítése által vált lehetségessé, ennek kiépítésére pedig az építési engedély az 1880 : XXXI. t.-cz. 13. §-a értelmében megadható sem lett volna, ha ki nem mutattatik, h. a tényleges építési tőke 30°/0-a fedezve van. A mennyiben tehát alp. város határozataiból nyilván kitűnik, h. a segély mszavazásának czélja a N.-Szombattól Lundenburgig vezetendő s itt a Ferdinánd császár nevü északi vaspályával csatlakozó vasut kiépítésének előmozdítása volt, ez a czél pedig eléretett, alp.-t a feltétlenül kötelezett 200,000 írtnak mfizetésére kötelezni kellett. Ellenben a B) a. határozatban megszavazott 100,000 frtra nézve felp. keresetével elutasítandó volt, mert alp. város közönsége ennek a 100,000 frtnak fizetését al?i a. határozatban tüzetesen felsorolt feltételektől tette függővé. Igaz ugyan, h. a m. kir. belügyminister a 10. sz. a. mellékelt határozatában eme feltételeket nem létezőknek mondotta ki, a határozatnak ez a része azonban segélyösszeg mszavazása által kelet-