Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

4 DOLOGJOG Közös tulaj- vonatkozó megállapodás csak kényelmi szempontból foglaltatott don. az ,4. a. okiratba; ellenben a 2. rendű alp. nem hozott fel bizoA közös var nyitékot az iránt, h. ilyen az A. a. szerződéssel ellentétes szerzőit/ón kezelésé- dési akaratkijelentés megtételére 1. rendű felp. a többi felp. részének módja, röl meg volt hatalmazva, holott ennek megtörténtét felp. ek tagadták. Ilyen körülmények között a 2. rendű alp. részéről tanúival és az 1. rendű felp. eskü alatti vallomásával bizonyítani kiváut tény a per érdemi eldöntésére nem bir befolyással; mert az a tény valóság esetében is meghatalmazás, illetőleg gyámhatósági jóváhagyás hiányában csupán az 1. rendű felp saját személyes ténj^ének volna tekintendő; márpedig í. rendű felp., aki az A. a. okirat szerint tulajdontársaival együttesen az osztatlan közös vagyon kihasználása, illetőleg kezelése iránt már rendelkezett, ezt a rendelkezést, amely a közös tulajdonosok között is egyúttal a közös vag}ron kezelése iránti szerződés hatályával bir, a tulajdonostársak beleegyezése nélkül egyoldalúan meg nem változtathatja ; a felebbezési bíróság tehát az által, h. épen ez okból az illető körülmény iránt a 2. rendű alp. tanúit és 1. rendű felp.-t eskü alatt ki nem hallgatta, anyagi jogszabályt, vagy az ügy eldöntésére befolyással biró eljárási szabályt meg nem sértett. A felebbezési bíróság a jogi döntésénél nem az E. M.-val korábban fennállott szerződési viszonyt vette alapul, hanem ezt a viszonyt csak bizonyítékul használta fel ténybeli meggyőződése megalkotására az iránt, h. az A- a. okirat csakugyan a felek szerződési valódi akaratát foglalja magában ; a 2. rendű alp.-nek az a panasza tehát, h. ő helytelenül tekintetett E. M. jogutódának, tulajdonképen tárgytalan. (901. jun. 18. 228.) Vagyonközös- 18299. Bp. tábla : Egymagában az a körülmény, h. a vagyonség megszün- közösség megszüntetése iránti kereset, egy jószág testnek nem valatetése. mennyi birtokrészletére nézv<j tétetett folyamatba, a kereset elutasításának alapjául nem szolgálhat; minthogy egyrészt a tkvi jószágtestnek, ugy egyes birtokrészleteinek lejegyzésével, mint az egyes birtokrészletek feldarabolása és lejegyzése melletti mosztása (tkvi rdts 135. §.), valamint az egyes birtokrészleteknek árverés utján való eladása (1881 : LX. t.-cz. 155. és 172. §§-ai) a törv. által meg van engedve, másrészt pedig fen forgó esetben a kereset által nem érintett birtokrészletek tekintetében is, bár csak feltételesen, a vug3'onközösség mszüntetése viszonkereset utján kéretett : egyébként a keresettel szemben az a kifogás is emeltetvén, h. a szóban forgó ingatlanok a peres felek között tényleg megosztvák. (900. decz. 27. 6037.) — Curia: Hhagyja. (901. jun. 25. 2194.) 18300. Xyitrai tsz.: Felp.-ek keresetet indítottak alp.-ek ellen, a maduniczi 5. sz. tjkvben irt ház s beltelkek — mely fele részben felp.-ek. másik fele részben alp.-ek tulajdonát képezi — közösségének mszüntetése iránt azon alapon, h. a közös ingatlan a tulajdoni részek arányában egyenlő mérvben fel nem osztható, továbbá azért, mert a barátságosan megállapított birtoklást felp.-ek mzavarták. Alp.-ek ezzel szemben azzal védekeznek, h. ők