Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 175 társi öröklés nemcsak közszerzeményi, hanem egyéb szerzeményi Törvényes vagyonokra is kiterjed, felp. eket a hagyatéki javak, vagy azok öröklés, egy része ági természete bizonyitásának kötelezettsége alól fel Singularis nem menti. Végre felp.-seket. mint teljesen perveszteseket az öröklési jog alsóbiróságok az 1868 : LIV. t.-cz. 251. §-a alapján helyesen kimutatása. marasztalták el a perköltségben (901. ápr. 30. 541.). 18590. Budapesti tábla: A házasságon kivül született gyer- Házasságon mekuek törvényes örökösödési joga az anya vagyonában csak kivül született akkor van, ha az anya után törvényes házasságból származott gyermek törgyermek nem maradt (900. máj. 1. 8533.). — Curia: Hhagyja. vényes örök(901. márcz. 26. 4650/900 ). Use. 18591. Curia: Az által, h. Ítélkezési gyakorlatunka házasságon kivül született gyermekeket anyjuk után, ha ez után törvényes leszármazó nem maradt hátra, öröklési képességgel ruházta fel, a házasságon kivül született gyermek, a most jelzett esetben, az általános öröklési elmélet szerint, épen ugy, mint a törvényes gyermek, anyjának jogaiba és kötelezettségeibe lép s amazoknak teljes mérvben gyakorlására jogosult, emezeket pedig teljesiteni köteles, következésképen a házasságon kivül született gyermek öröklés tekintetében anyja jogainak képviseletére hivatva lévén, anyai oldalrokonai után is bir öröklési joggal, de viszont ezek is birnak azzal ö utána. De különben is semmi megállható alapja nem volna annak, h. a leszármazók és felmenők hátrahagyása nélkül elhalt házasságon kivül született gyermek vagy olyan örökhagyó után, ki egyedül egy házasságon kivül született anyai unokatestvért hagy hátra, csakis közöröklésnek legyen helye (901. jul. 1. 3291.). 18592. Budapesti tábla: A rendelkező részben mjelölt köz- Kitagadás. végrendeletben az örökhagyó a felp.-re nézve nem hozott fel oly kitagadási okot, a mely az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályok 7. §-ának utolsó bekezdésében hivatkozott I. R. 52. czime alá vonható lenne. Jelesül nem képeznek ily kitagadási okokat az örökhagyó által az emiitett végrendeletben felhozott következő körülmények, u. m. ő (a felp.) gyalázkodással, az ellenem vitt perekkel ellenem igen súlyosan vétkezett; mert a végrendeletben az, h. az állítólagos gyalázkodás miben állott, megjelölve nincs s ezért meg sem állapitható, h. az a hivatkozott 1. R. 52. cz. 1. p.-ja alá vonható súlyos és jelentős méltatlanságnak lenne tekinthető s mert a felp. által az örökhagyó ellen vitt perek sincsenek mjelölve a végrendeletben s igy ezekre sem állapitható meg, h. oly minőségű perek voltak-e, a melyek a hivatkozott J. R. 52. cz. 2. p.-ja alá esnének. De ha helyesnek fogadtatnék is el az alp. ama álláspontja, h. a végrendeletnek idézett része a jelen percsomóhoz csatolt arra a két perre vonatkozik, a melyet a felp. az örökhagyó ellen atyaság elismerése iránt és becsületsértés miatt indított, nemhülömben az emiitett perekben az örökhagyóval szemben tett gyalázó kijelentésekre, milyen az atyafisági per keretében foglalt ama kijelentés, h. az örökhagyó ellene vérfertőzési kísérletre vetemedett, még