Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

XIV perjogi hatásköréről J. 901. 47. U. az: Megjegyzések a büntető ügyviteli szabályokhoz. J. 902. 3. Pothorányi Gyula: A kir. koronaügyészség előterjesztései az uj rend keretében. Ü. L. 901. 45. Polgár Ármin : A magánjogi igényével perre utasított magánfél (sértett) felebbezési jogáról. B. XLI. 15. Polgár József : A jogos védelem határainak tulhágása és a kérdés feltevése. Ü. L. 901. 53. TJ. az: A B. P. 557. §-a és a kir. Curia gyakorlata. I. 901. 5. Pongrácz Dezső: A B. P. 95. és 145. §§-aihoz. B. XLII. 12. Beichard Zsigmond: A büntető perrendtartás köréből. J. K. 901. Rév Mór: A fogházbüntetés pénzértéke. Ü. L. 902. 21. Róth Samu: A „semmiségi panasz" a gyakorlatban. J. K. 901. Sági Ernő: B. P. 532. §-a. J. 901. 15. Sándor Aladár: A bűnvádi perrendts s a Curia gyakorlata. Ü. L. 901. 23. TJ. az : A kir. törvényszék által felmentett vádlott a vádló fedebbezése folytán a kir. itélő tábla előtt tartandó főtárgyalásra mindig megidézendő. B XLII. 6. TJ. az: Elévülés esetén sem semmisítheti meg hivatalból a kir. Curia az ítéletet, ha törvényes semmiségi ok nem használtatott. B. XLII. 19. Sániha Elemér : Felsőbirósági döntések esküdtbirósági bünperekben. Ü. L. 901. 3. TJ. az : A kérdések feltevése az esküdtbírósági eljárásban. B. XLI. 5. TJ. az: A kérdések feltevése az esküdtbírósági eljárásban. B. XLI. 19. TJ. az: U. arról. B. XLI. 10. TJ. az: K vád képviseletének megtagadása ujrafölvétel esetében. J. 901. 51. Solti Károly: Hol jelenendő be a B. P. 426. §. 5. pontja alapján használható semmiségi J. 901. 5. Schulcz Ágost: A kérdések feltevése az esküdtszéki eljárásban a B. T. K. 218. és 307. §§. esetében az erős felindulásra nézve. B. XLI. 9. Schuster Rudolf : Egy kir curiai döntés a jogegység érdekében. B. XLI. 15. Szabadkai: Lehet-e tanúból a főtárgyaláson vádlott ? B. XL1II. 4. TJ az: Áttétel vizsgálat után. B. XLIII. 4. Szász János: A B. P. 105 §-ához. B. XLI. 13. Szegheő Ignácz: Semmiségi okok a járásbirósági eljárásban. Ü. L. 901. 10. 9. Szegő Hugó : Melyik -törvényszék vádtanácsának küldendő meg a B P. 115. §-ában előirt havi jelentés a B. P. 110 §-ának abban az esetében, midőn egyik kir. törvényszék vádtanácsa egy másik kir. törvényszék járásbíróságát bízza meg a vizsgálat teljesítésével ? B. XLI. 14. Székács Ferencz : A koronaügyész és a Curia büntetőjogi döntvényezése. Ü. L. 901. 34. Szeles Eltk: A B. P. 105. §-ához. B. XLI. 9. Takács Aurél: A terheltnek szóló idézés a járásbíróság előtt. J. K. 901. Tnrnai János: A koronaügyészi hivatal. Hammersberg Jenő <?a Tóth Gerő felszólalásaival. (Jogászegyl. ért.) Tarnai János: A kir Curia 81. sz. döntvénye. B. XLII. 9. TJ. az: A koronaügyészi hivatal. B XLI. 8. Tassy Pál: A kir. ítélő tábla előtti felebbviteli tárgyalásokról. B. XLII. 9. TJ. az: A B. P. 110. §-ának különböző értelmezése a bírói határozatokban. B. XLI. 16. Tyrnauer Albert: Döntések a jogegység érdekében. B. XLIII 9. TJzonyi Géza: A nyomozás keresztülvitele a rendőri hatóságok által. B. XLI. TJ. az: Minő nyomatékossággal kell birni annak a gyanúnak, mely a vizsgálat elrendelésére alapul szolgálhat. B. XLI. 8. TJ. az: A csalárd és vétkes bukás czimén emelt vádirat ellen beadott kifogás tárgyában minő határozat hozandó ? B. XLII. 3. Vaikó Pál: A B. P. 105. §-ához. B. XLI. 12. Vasváry Ferencz: A magyar rendőri bíráskodás. J. K. 901. Vargha Ferencz: A felebbviteli főtárgyalás. J. K. 901. TJ. az: A semmiségi panasz bejelentése. J. K. 701. TJ. az : A felülvizsgálat köre. J. K. 901. Vámbéry Rusztem : A feltételes megkegyelmezés Olaszországban. J. K. 901. 5. TJ. az: Az ujrafelvétel a bűnvádi perrendtartásban. (Jogászegyl. ért.) Weisz Ignácz : Tulajdonjog felett itélő esküdtszék : B. XLI. 11. Weuz Ödön : A tárgyalás folyamán bejelentett semmiségi panasz az Ítélet hozatala után újból is kifejezetten fentartandó. B. XLI. 20. TJ. az: Megengedendő e a felebbezés a kir. itélő táblához azon járásbirósági vagy közigazgatási hatáskörbe utalt ügyekben, melyekben a törvényszék az azoknak a saját hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos voltánál fogva elsőfokban ítélt. B. XLII. 2. TJ. az : A gyilkosság más tett, mint a szándékos emberölés. Ennélfogva, ha az ügyészség a gyilkosság vádját a főtárgyaláson elejti, a bíróság a védő ellenzése ellenére az esküdtek kívánságára, a gyilkosság megállapitására irányuló fő kérdést még akkor sem tehet, ha a főtárgyalás alapját képező vádirat a B. T. K. 278. §-án alapszik. B. XLIII. 7.