Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)
164 CSALÁDJOG. Kiskorúság, nak a perbeli képviseletet nem biztosítja, mert nem tagadható Gyámság, meg a távollevők vagyoni érdekeire felügyeletet gyakorló illetékes Gondnokság, árvaszéktől az a hatósági kör. h. a mennyiben annak szüksége A távollevő merül fel, a távollevő perbeli képviseletére esetröl-esetre jogi képvigondnokának selöt, gondnokot rendeljen, ugyanazért mindkét alsóbirósági végzés jogköre. mváltoztatásával a kinevezett gondnok képviseleti jogosultságát megállapítani és az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett (901. febr. 7. 349.). A gondnok 18572. Curia: A felebbezési bíróság tényállása szerint a jogkgre. felek között nem vitás az, h. U, S. az A. a. szerződés mellett a gondnokoltnak ingatlanait alp.-nek haszonbérbe adta 12 évre fél évi részletekben fizetendő 9100 frt haszonbérért és h. alp. az 1899. ápr. 24-én lejárt 4550 frt haszonbérből 2000 frtot, vagyis 4000 k.-nát még az esedékességet megelőzőleg öt évvel előbb a haszonbérbe adó gondnok kezeihez lefizette és végül, h. U. S. gondnoki tisztje még az 1899. ápr. 27-én lejárt haszonbér folyóvá, válta előtt mszünt. Minth. pedig általánosan elfogadott jogszabály az, h. a gondnok a gondnoki kezelése alatt álló ingatlannak külön gyámhatósági felhatalmazás nélkül csak azokat a jövedelmeit jogosult beszedni, a melyek a gondnoki mbizás tartama alatt folynak be. s ezen jogilag mit sem változtathat az, h. a gondnok a beszedett jövedelmek feletti számadás kötelezettsége alól a gyámhatóság által felmentetett, nem pedig azért, mivel ez a felmentés egymagában a jövőben esedékes jövedelmek felvételére külön felhatalmazást nem foglal magában. Más részről a tartozás teljesítése csak akkor bírhat a követelés elenyésztető hatályával, ha a fizetés jogosult kézhez történt, az Uy jogosult kézhez történt fizetésnek pedig a fennebb kiemeltek szerint a lejárat előtt a gondnok kezeihez történt pénz leolvasás jogszerűnek annál kevésbbé tekinthető, mivel alj), nem is kérte megállapítani és a felebbezési bíróság ítélete oly tényállást nem is tartalmaz, h. az idő előtt történt fizetés a gondnokolt érdekében szükséges volt, vagy h. az az által gazdagodott volna, annálfogva jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a kereseti összegnek a volt gondnok kezeihez történt fizetést a tartozás érvényes törlesztésének elfogadta, miért is a felebbezési bíróság Ítéletének mváltoztatásá val alp.-t az érvényesen eddig ki nem fizetett haszonbér összegnek annak a késedelem beálltától számított 5°/o kamatai stb. (900. máj. 8. X. G. 149.).