Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG 157 esetben azért, mert a felébb.-i bíróság tényként azt állapította meg, Tartási köh. alp. és neje felp. t náluk tartózkodása alatt gyermekhez nem teiesség. illő gyöngédtelen bánásmódban részesítette s a szükséges élelemmel, ruházattal és lakással hiánj^osan látta el stb. (901. jan. 15 I. G. 584/900.) 18560. Curia: Anyagi jogszabály az, h. a ki mást tórv.-A tartás megkeli vagy szerződési kötelezettség nélkül és az erre fordított költség térítésének mtéritésére való igényről lemondás nélkül, eltart, ápol, ruház, követelése, gyógykezeltet, az erre forditott költség mtéritését igényelni jogosult és ez a jogszabály nem szenved változást azzal, h. az eltartott elmebeteg gondnokával létrejött szóbeli és Írásbeli megállapodás a tartási díj mennyiségére nézve gyámhatóságilag jóvá nem hagyatott. Az elmebeteg gondnoka, a mennyiben az elmebeteget maga nem tartotta, jogosítva, sőt kötelezve volt, annak eltartását másra bízni, a gyámhatósági jóváhagyásra nem a felp.-re való bizás, hanem csak az ígért tartási összeg mérvének megállapítása tekintetében volt szükség; felp. pedig jogosítva van követelni, gyámhatósági jóváhagyás nélkül is, a tartásra mellőzhetlenül szükséges költségeinek mtéritését. (901. jan. 10. I. G. 545/900.) 18561. Curia; Az 1877: XX. t.-cz. 11. §-a 5. bekezdésé-A bíróság és nek az ugyanazon törv. 13. §-ának rendelkezésével való egybe- a dyámhatóvetéséből kitűnik, h. a 11. §. rendelkezése csak arra az esetre s<*g ,/a ásköre vonatkozik, ha nem a tartási költségnek ki által való viselése,a tarlas me9~ hanem csak a tartási összeg mennyisége vitás, mely esetben a kelété körül. gyámhatóság illetékes, ellenben abban az esetben, midőn a kötelezettség kérdése vitás, a biróság határoz. Tekintve, h. jelen esetben felp férjétől a kereseti előadás szerint már hat évvel a kereset beadása előtt, tehát tartósan külön él és alp. a kiskorú gyermekük tartására mit sem ad s e szerint alp. részéről a tartási kötelezettség is vitásnak jelentkezik, a fecforgó peres kérdés eldöntése már az idézett 13. §. értelmében, de különben azért is a birói hatáskörbe tartozik, mert felp. a kereseti kérelem szerint alp.-t az 1895. évi szept. 1-től kezdődően kérvén a havi tartásdíj mfizetésére köteleztetni, ezzel tehát az eddig alp. helyett sajátjából fizetett tartási költség mtéritését is követelvén, ennek a készpénzbeli követelésnek meg- vagy meg nem Ítélése, a sommás elj. 1. § áiiak I. pontja értelmében, kétségtelenül a sommás biróság illetőségi köréhez tartozik. (901. márcz. 14. H. 4.) 18562. Curia: Felp. felülvizsgálati kérelmében amiatt A tartási kötámadja meg a felebb.-i biróság ítéletét, h. a felébb.-i biróság az teiesség egyeévi tartásdíj összegét csupán 80 koronában állapította meg alp.-ek- temlegessége. kel szemben, és h. erre, valamint a perköltségre nézve az egyetemlegességet ki nem mondotta. Felp. panaszai alaptalanok, mert annak mhatározása, h. minő társadalmi és vagyoni állapothoz képest mennyi tartásdíj elegendő, a biróság belátásától függ, s az mint ténykérdés, ha a jogszabályok mtartásával állapíttatott meg, felülvizsgálat tárgyává nem tehető; már pedig az erre vonatkozó összes viszonyokat a felébb -i biróság mérlegelte s e részben a jogszabályokat meg nem sértette; mert továbbá a tartási