Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

150 CSALÁDJOG. Törvényes sekről vezetett anyakönyvben törvénytelennek volt kitüntetendő, leszármazás, akik az anya férjének tartós távollétében kereszteltettek, s akikHáza8ságban ről az anya, avagy annak mbizásából a keresztszülők kijelentetszületett #f/fr-tek, h. azokat nem a férj nemzette, s így miután alp. az anyamek tó'n-é- könyvben törvénytelen származásúnak van kitüntetve s az anyanyességének könyvi kivonatok teljes hitelt érdemlő közokiratokai képeznek, in".gtámad(ha arra nézve. h. néhai G. I. az alp. származásának törvényességét a férj örököse nem vitatta, vagyis h a törvénytelen származásnak kimondását részéről, nem szorgalmazta, főleg' az a döntő körülmény szolgált indokul, h. G. I. az alp.-t szükségképpen törvénytelen származásúnak tekintette. Felp.-ok azonban, eltekintve attól, h. ők az örökhagyónak nem egyenes leszármazó utódai, erre az álláspontra alapított perujitási kérelmükkel egyébként is helyesen lettek elutasítva, mert a születésekről vezetett anyakönyvek csak a születés és keresztelés idejére és köiülményeire, vagyis azokra a tényekre nézve képeznek teljes hitelt érdemlő közokiratot, melynek mállapitására hivatva vannak, a törvényes vélelemmel szemben vitássá vált származás kérdése azonban kizárólag' a bíróság által lévén eldönthető, az oly gyeimekelc származásúra nézve, kiknek fogamzást időszaka a hásasság tartamái a esik, a születési anyakönyvekbe foglalt dlenkezö bejegyzések közokirat jellegével nem bírnak, azok tehát bírói határozat nélkül a származás kérdésére nézve önálló bizonyítékot nem szolgáltatnak, s igy felp.-éknek az az állítása figyelembe nem vétethetett, h. G. I. azzal volt akadályozva alp. származásának mtámadásában, h. az anyakönyvi bejegyzésnél fogva is az alp.-t törvénytelen származásúnak tekintette és pedig annál kevésbbé, mert már az alapperben is kimondatott, h. az alp. származására vonatkozó anyakönyvi bejegyzés a származás kérdésére nézve irányadó jogszabályoktól való eltérésre alapul nem szolgálhat. Az ügy ilyen állásában a felp.-ek részéről javaslatba hozott bizonyítékoknak alkalmazása teljesen feleslegessé válván, azok helyesen mellőztettek, a felebbezésben felhozott semmiségi panaszok tehát alaptalanok. (900. nov. 13. 2647.) 18542. Curia: A házasság tartama alatt született gyermek származásának törvényességét a férj jogutódai az esetre egyáltalán nem vitathatják, ha a férjnek a gyermek születéséről tudomása volt s annak törvényes származását maga kétségbe nem vonta, avagy ha a jogutódok azt nem bizonyítják, h. a férj a származás törvénytelenségének megállapítására irányzott eljárás folyamatba tételében akadályozva volt. Minthogy pedig felp. azt nem is állította, h. 1898. szept. 24 én elhalt fia nem tudta, h. neje 1892. febr. 20-án gyermeket szült, avagy h. fia a származás törvényességét annak idején kétségbe vonta ugyan, de a törvénytelen származás kimondását czélzó eljárás folyamatba tételében akadályoztatott, felp.-t kereshetőségi jog hiánya miatt keresetével elutasítani s illetve a másodbiróság Ítéletét ezekből az okokból hhagyni kellett. (901. márcz. 20. 116.)