Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

136 CSALÁDJOG. 1894 : XXXI határozottan kifejtette azt az álláspontját, h. a külföldi biróság t.-cz elválasztó Ítélete folytán az 1894 : XXXI. t.-cz. 115. §-ára ala115. §. pitható kereseti jogát kívánja érvényesíteni, magában véve az a A korábban körülmény tehát, h. felp. a kereset vég-kérelmében az idézett külföldinek t.-cz. 80. §-ának a) p.-jára hivatkozott, ennek a törvényhelynek bontó perc. a 115 §. 2. bek.-vel való összefoglalása s a 80. esetére vonatkozó jogszabályok alkalmazására alapul nem szolgálhat, mert a 115 esetének megállapítása kizárja a már kimondott vétkesség alapjául felhozott tények uj vizsgálatát s így mindkét alsóbiróság Ítéletének rendelkező részét annyiban mváltoztatni kellett, a mennyiben a házasság felbontása az 1894: XXXI. t-cz. 80. § ának a) p.-jára alapíttatott s ebből kifolyólag mellőzendő volt az alsóbiróságoknak az a rendelkezése is, mely szerint az alp. vétkessége ezúttal külön kimondatott. A másodbiróság Ítélete egyébként az abban felhozott, az elsőbiróság részéről I—IV. sz. a. elősorolt tényekre vonatkozó, továbbá a birói hatáskör kérdésére nézve abban felhívott indokok alapján azért volt hhagyandó. mert az 1894 : XXXI. t.-cz. 115. §-ának 2. bek.-re alapitható kereseti jog érvényesítése nincs határidőhöz kötve s így alj), nek a kereset elévülésére nézve felhozott kifogásai egyáltalán nem vétethettek figyelembe (901. jun. 25. 3019.). 127. §. 18516. Ciiria: A H. T. 127. §-ának abból a rendelkezéséCselekvökép- bői, h. azok, a kik elmebetegség miatt, avagy egyéb okból eszük telén házas- használatától meg vanuak fosztva addig eme törvény alkalmasba, zásában cselekvőképteleneknek tekintendők, a mig ez az állapot tart: önként következik, h. ha a kóros állapot nem állandó jellegű, vagy nem oly mérvű, h. a házasság kötésére nézve kifejezett akaratnyilvánításánál a szabad elhatározást kizárja, ily esetben a teljesen önjogu egyénnel kötött házasság érvényessége azon az alapon meg nem támadható, h. az időleges és csekélyebb mérvű kóros állapot a házasság tartama alatt állandó jellegűvé vált és fokozódott (99. nov 2. 3723.). 141. §m 18517. Curia: Felp. keresetében elsősorban a rovignoi cs. Átváltoztatás kir. kerületi tszéknek 1884. jun. 28-án 1363. sz. a. hozott ítébontó ítéletté, letét, melylyel alp. ágytól és asztaltól elválasztatott, az 1894 : XXXI. t.-cz. 141. §-a alapján felbontó ítéletté átváltoztatni kérte. Tek., h. felp. az alp.-el Pólában 1871. szept. 2-án létrejött házasság megkötésének idejekor magyar állampolgár volt és a bemutatott •"/. a. hivatalos bizonyítvány szerint, ezen állampolgárságát megtartva, jelenleg is magyar állampolgár; tek., h. a felp. részéről az 1894 : XXXI. t.-cz. hatályba lépte előtt 1881. aug. 20-án 7478. sz. a, indított válókeresetnek elbírálására a korábbi jogszabályok szerint a rovignói cs. kir. tsz. volt illetékes, tek , h. a fentiek szerint magyar honosságú házasfelek, a korábbi jogszabályok szerint illetékes bíróságuk által oly tények alapján lettek ágytól és asztaltól elválasztva, melyek az 1894 : XXXI. t.-cz. 80. §. c) p.-jában megjelölt bontó okot állapítják meg és ezen elválasztás két évnél tovább tartott; tek. végre, h. az 1894 : XXXI. t.-cz. hatályba lépte után a 114. ós 141. §-ok alapján