Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

124 CSALÁDJOG 1894 : XXXI. lehet kérni: ez okból mindkét alsóbirósagi itélet mváltoztatását.-cz. val, felp.-t keresetével el kellett utasítani. (901. jun. 5. 727.) 102. §. 18495. Curia : Alp. megtámadja a felébb, bíróság Ítéletét .4 nő ideigU azért is, mert alp. teljesen vagyontalan és mint elmebeteg teljenes tartása, sen keresetképtelen, holott másfelől felp.-nek 500 frtot meghaladó évi jövedelme, ezenfelül szülőinél, ugy mint eddig, ellátása lóvén, viszonyaiban változás alp. gondnokoltjának ténye által nem állott be; mely okoknál fogva egyrészről felp. tartásra reá nem szorult, másrészről pedig alp. ilyennek fizetésére nem kötelezhető; egyébként pedig alp. nem ismerte be. h. gondnokoltjának havi 250 frtot fizetett, de ha fizetett is, ezt önként, kötelezettség vállalása nélkül tette s ez nem oly biztos vagyon, melyre tartási kötelesség alapitható lenne. Alp. panasza e részben sem fogadható el alaposnak, mert, általában valamely pénzbeli kötelezettség fennállásának birói kimondására nézve az, h. annak kielégítése a marasztalt vagyonából eszközölhető-e vagy nem, mi befotyással sincs • ez a végrehajtásra tartozik. A mi pedig á tartási összeg menmnségét illeti, e tekintetben a dolog ugy áll, h. az, h milyen vagyoni viszonyoknak mily összegű tartásdíj felel meg, a ténykérdés keretébe tartozik, mely csak akkor vehető felülvizsgálat alá, ha annak megállapításánál valamely jogszabály sértetott meg ; ily szabálysértés azonban nem történt, mert annak megállapítására, h. a férj minő beismerést tett, az ítélő bíróság van hivatva, a mi felülvizsgalat alá nem esik, másfelől pedig a felébb, bíróság ugy alp.-i ügygondnokok, mint felp. vagyoni viszonyait bírálat tárgyává tette a tartási összeg megállapítása kérdésénél, abban sem sértett tehát a felébb, bíróság jogszabályt, h. figyelmen kívül hagyta volna azt, h. felp. keresetképes és állandó évi jövedelmet huz. Felp.-nek a házasságkötés előtti magaviselete e perben döntő ténykörülményt nem képezvén, azzal, h. ennek megállapításába a felébb, bíróság nem bocsátkozott, jogszabályt nem sértett. Alp.-nek arra a körülményre alapított panasz i is, h. felp. az alp. gondnokoltjával közös háztartást házasságuk alatt nem folytatott és így oly értelmű elhagyásról, mely tartásdíj megítélésére alapul szolgálhatna, szó nem lehet, mivel felp. viszonyaiban az elhagyás által változás be nem állott, alaptalan, mert az elsőbiróságnak a felébb, bíróság által elfogadott ítéleti indokolása szerint a házasfelek felváltva, hol a felp. hol az alp. lakásán együtt éltek és alp. gondnokoltja a neje családjával közösen fentartott lakás bérére és a háztartási szükségletek fedezésére rendszeresen hozzájárult alp gondnokolt a felp. elhagyásával a köztük ekként fennállott viszonyt szüntette meg a felp. hátrányára. Miután pedig a felébb, biróság a most jelzett tényeknek megállapításába bocsátkozott és ezzel szemben alp. felülvizsgálati kérelmében ki nem fejti, h. ezen tényeknek ellenkezőjére minő tanú és okirati bizonyítékai mellőztettek, az e részben felhozott panaszai a felébb, biróság ítéletének feloldását nem eredményezhetik (99. szept. 18. I. G. 244.).