Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

42 2. sz. A győri kir. ítélőtábla mint másod és utolsó fokú bíróság kimondja, hogy azok, akik égetett szeszes folyadékokat 1' 0 litert tevő, vagy azt meghaladó, vagy 100 literen alóli mennyiségben saját részükre más beszedési körzetből az 1890: XXXVI. t.-cz. 6. §-ában foglalt rendelkezés ellenére, engedély nélkül hoznak be, az italmérési adó alapján kirovandó sokszoros, illetőleg a megrövidités veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, mely azonban 25 írtnál csekélyebb nem lehet, büntetendők.1) 3. sz. Azok, akiknek az 1888 : XXÍV. t-cz. 5. ;-a alapján megengedtetett, hogy öntermesztette anyagokból legfeljebb 50 fokú pálinkát adómentessen főzhessenek, ha a pálinkát öntermesztette, de más anyagokból főzik, mint a milyenre a bejelentés és a kiállított vizsgálati iv szól, — az 1888. évi XXIV. t.-cz. 88. §-a alapján az adó sokszorosával büntethetők ugyan, de csak abban az esetben, ha terhökre egyébként az államkincstár megrövitésére irányuló szándék megállapítható.2) á. Kassai kir. Ítélőtábla. 1. sz. A kassai kir. ítélőtábla, mint harmadbiróság, ama vétségek és kihágásokra nézve is, a melyek csak a sértett fél indítványára üldözhetők, a kir. ügyész által kellő időben önállóan érvényesített felebbezését elfogadja.3) V. 2221, m. V. 11955. 2. sz. Az, a ki az 1890. évi XXXVI. t.-cz. 7. §-ának első bekezdésében foglalt intézkedés ellenére, égetett szeszes folyadékot, nyilt helyre más beszedési körzetből, az italmérési adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkül, akár 100 lilert tevő vagy azt meghaladó, akár azon aluli mennyiségben bevisz, ha az ekként bevitt szeszes folyadék minősége és mennyisége meg van állapítva, az italmérési adó alapján kirovandó sokszoros, illetőleg a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.4] 3. sz. Az adótörvények és szabályok elleni kihágások büntethetőségének az 1883:XLIV. t.-cz. 103. §-ában meghatározott elévülését a pénzügyi hatóság részéről a kihágás elkövetője vagy részese ellen intézett vizsgálati cselekmény nem szakítja félbe b) 4. sz. Jövedéki kihágási ügyekben az ujrafelvétel, mint jogorvoslat, alkalmazást nyerhet. X. 17363. 1) E döntvényt pótolja a kir. Curiának II. sz. büntetőjogi döntvénye L. fönn az 1. jegyzetet a debreczeni tábla 1. sz. döntvénye mellett. 2) V. ö. fönn a budapesti tábla 4. sz., a kolozsvári tábla 2. sz. és a temesvári tábla 2. sz. döntvényét. ') E döntvényt pótolja a kir. Curiának I. sz. büntetőjogi döntvénye. V. ö. fönn a budapesti tábla 1. sz. döntvénj^ét és ennek jegyzetét. *) V. ö. fönn a debreczeni 1. sz. és alább a kolozsvári 1. sz. a nagyváradi 2. sz., a pécsi 1. sz. és a temesvári 1. sz. ellentétes táblai döntvényeket és a kir. Curiának ennek folytán hozott a táblai döntvényeket pótló — II. sz. büntetőjogi döntvényét L. még fönn a győri tábla 2. sz. döntvényét. 5) V. ö. fönn a budapesti tábla ellentétes 5. sz. és a Curiának in. sz. döntvényét, mely utóbbi mindkét táblai döntvényt pótolja