Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

•20 jelentést tett, mindazon bírósági határozatok ellen, melyek ellen a bűnvádi törvénykezési gyakorlat, illetőleg a büntető perrendtartás szerint a felebbezés meg van engedve, ugy a BTK. 183 és 189. §-ainak a közjogra alapitott rendelkezése folyományánál fogva, valamint a budapesti kir. ilélő tábla területén az ideiglenes törvénykezési szabályok 115. §-a a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla területén pedig az ott hatályban levő büntető perrendtartás 202. és 300. §-ai alapján is felebbezést használni. II. 602, m. V. 9260.1) 39. sz. A végrehajtás foganatosításával megbízott bírósági végrehajtó vagy más, a végre kiküldött közeg kezeihez teljesített fizetés csak azon esetekben tekintendő a végrehajtó közeg által hivatalánál (megbízatásánál) fogva átvettuek, ha az átvétel foglalás, árverés,- vagy ezzel egy tekintet alá eső tőzsdei eladás (121. §.) foganatosítása közben, vagy ezen cselekmények bármelyikének elhárítása végett azon alkalommal történt, midőn a foglalás, árverés, vagy az árverés mellőzésével értékesítendő hitelpapírok eladása (121. §.) foganatosítandó lett volna, és a teljesített fizetés az illető eljárási jegyzőkönyben kitüntettetett, vagy ha végre az átvett összeg bánatpénz vagy az eladott dolgok olyan vételárát képezi, mely a törvény (például 108. §.), illetőleg az árverési feltételek értelmében a végrehajtó közegnek volt fizetendő. — Ezen eseteken kivül, következőleg a jelen határozatra alkalmat szolgáltatott kérdésben megjelölt esethez hasonló esetben is (t. i. a foglalás befejezése után, de az árverés előtt) a végrehajtó közeg fizetések elfogadására jogosítva nincs, következőleg a kezeihez teljesített ilyen fizetések nem tekinthetők általa hivatalánál, vagy megbízatásánál fogva átvetteknek. II. 425, m. III. 5134. -) 40. sz. Az 1874 : XXXIV. t.-cz. alapján az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt bírság hováfordításának meghatározására illetékes ügyvédi kamara, az idézett törvény 106. §-a első bekezdésének intékedésébe ütköző birói határozatok ellen felebbezéssel élhet. II. 405, m. III. 6037. 41. sz. Az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó birói határozat ellen a peres felek képviselői saját nevökben jogorvoslattal élhetnek. II. 292, m. III. 5813.3) 42. sz. A BTK. 54. §-a második bekezdésének rendelkezése, azon esetekre, melyekre vonatkozólag a törvény, eltérőleg az 55. §-tól, nem „hivatalvesztést", hanem a „viselt hivatal elvesztését" rendeli, nem alkalmazható. II. 508, m. V. 8582. 43. sz. A BTK. 338. §-a és a 340. §-nak a 338. §-ra vonatkozó rendelkezései egyaránt alkalmazandók, ha a 338. §-ban meghatározott cselekmények miatti előző büntetések bevégzett, vagy ha azok megkisérlett büntettek, illetőleg vétségek miatt állapíttattak meg: ebből kifolyólag alkalmazandók továbbá e rendelkezések azon esetben is : ha az utóbb elkövetett, és az elitélés tárgyát képező ilynemű cselekmény a kísérletnél tovább nem jutott. II. 689, m. V. 10600. 44. sz. Több külön lopás vétségeinek az 50 frtot meghaladó érték egybefoglalása alapján bűntetté alakításra nézve a BTK. 335. §-a te2) Hatályát vesztette az 1896 : XXXIIt. t.-cz. következtében. 2) V. ö. fönn a 21. számú azonos, polgári t. ü. döntvénynyel. :i) V. ö. fönn a 24. számú azonos, polgári t. ü, döntvénynyel.