Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

15 az ebbeli elégtétel iránti igényét bejelentette, és arról le nem mondott, ha a kir. ügyész nem felebbezett, jogosítva van a felebbezési perorvos­latot, a kir. ügyészre nézve fennálló feltételek mellett és liatálylyal hasz­nálni. III. '2159, m. V. 11958.1) 10. sz. Két forint értéket felül nem haladó oly czikkek, melyek, habár csak bizonyos előkészítés, mint niegfőzés, sütés, feltörés vagy megtisztítás avagy más anyaggal való vegyítés után válnak az emberi élelemre használtatni szokott czikkekké : a KBTK. 126. §-a értelmében szintén élelmi czikkeket képeznek, és ezeknek ellopása, ha a lopott élelmi czikk 2 frt értéket felül nem halad, a KBTK. 126. §-a alá eső ki­hágást állapítja meg,2) II 683, m. V. 10.386. 11. sz. A járásbíróság előtt kihágás czimén tárgyalt és az alsóbb fokú bíróságok ítéletében kihágásnak minősített cselekményekre vonatko­zólag, a kir. ítélőtáblának ítélete, ha ellene a vád képviselete részéről nem használtatott felebbvitel, a perorvoslatnak csupán vádlott részéről; az 1880 : XXXVII. t.-cz. 43. §-a 1. pontja alapján való használata folytán a kir. curia által a vád szempontjából egyáltalán nem, és igy azon kér­désben sem vizsgálható felül, vájjon a kihágásnak minősített cselekmény a törvény helyes alkalmazása mellett, nem képez-e büntettet vagy vét­séget.3) 12. sz. Büntettek és vétségek eseteiben a kiszabott pénzbüntetések az 1878. évi V. t.-cz. 53. §-a értelmében, a törvény határain belül és a fenforgó körülményekhez képest, 1 frttól 10 frtig terjedőleg egy vagy több napi szabadságvesztésbüntetésre átváltoztathatók. 11. 507, m. V. 8568. 13. sz. A többek bántalmazásából származó súlyos testi sértés vét­ségére, ha nem tudható ki, hogy ki vagy kik bántalmazó cselekedetének volt eredménye, a sérülés nem a BTK. 308. §-a, hanem annak 302. §-a alkalmazandó. II. 673. m. V. 10121. 14. sz. A BTK. 343. §-a esetében magánfél részéről emelt indítvány visszavonása a hivatalból üldözendő közreműködőkre nem terjed ki. II. 508, III. 2022, m. V. 9100. 15. sz. Az esetben, ha vádlott, habár a bűnvádi eljárás utján ho­zott ítélet vagy határozat kihirdetésekor abban megnyugvását jelentette is ki, de ezen nyilatkozatától eltérve, az Ítélet vagy határozat kihirdeté­sét követő 24 óra alatt az ellen felebbezést jelentett be, ezen felebbezés elfogadandó és a mennyiben egyéb törvényes okok ellenkezőt nem ren­delnek, az ügy a felebbezés alapján felülvizsgálandó. III. 2105, m V. 11900.4) 16. sz. Az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 19. §-a nem alkalmazható azon esetre, ha valaki bűntett miatt a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetése előtt hatályban volt magyar törvények és szokásjog, te­hát nem az ország egyes területein érvénynyel birt ausztriai büntető törvénykönyv alapján elitéltetett, a mennyiben ellene az ítéletben, a fő­büntetésen felül, más korlátozó joghatály egyenesen nem mondatott ki, *) Hatályát vesztette az 1896 : XXXIII. t.-cz. következtében. 2) V. ö. alább a 70. sz. döntvényt. 3) Hatályát vesztette az 1886 : XXXIII. t.-cz. következtében. *) Hatályát vesztette az 1896 : XXXIII. t.-cz. következtében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom