Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

141 Engedményezőnek ügyfélként eskü alatt kihallgatása 16792. Engedményezővel szemben visszvégre­hajtási igény biztosítása 18075. Engesztelhetetlen gyűlölet (prot. váló­per) II. 7—11, III. 552, 553, IV. 298 —300, m. 1448-1470; (zsidó váló­per) II. 14, m. 1483—1487. Enyhítés kísérletnél m. 8603—10. Enyhítő és súlyosító körülmények II. 546—548, Ht 1040—1057, V. 1731 —34, m. 8874—8926 ; — mérlegelése büntetés kiszabásánál II. 546, m. 8874. Enyhítő körülmények : II. 525, m. 8724, 16989—91, 18120; — alkalmatlan eszköz III. 1054, m. 8920; — be­ismerés 17257; — bünper hosszú tartama III. 1045—47, m. 8911—13 ; — családi viszony III. 1057, m. 8923; — az egyik bűnrészesnél ; azok kihatása a többiekre 8724; — gyilkosságnál (hiányos nevelés) 15806; — nagy család és a fővárosi élet drágasága sikkasztásnál II. 547, m. 8898—99; elfoglaltság II. 547— 48, m. 8900; — kár csekély volta m. 1048, m. 8914—15, — kár meg­térítése II. 548, m. 8908 ; — orgazda­ságnál 17219; — párbajnál lövés nem viszonzása III. 1053, m. 8919; — testi sértésnél 15852 ; — testvér védelme V. 1732, m. 8924; — a tettesnél; azok kihatása a segédre 8723—25 ; — a vádlott családjának helyzete III. 1050—51, m. 8916—17 ; — töredelmes vallomás II. 547, m. 8895. Enyhítő körülményt nem képez : kínál­kozó alkalom III. 1049, m. 8918; — műveltség alacsony foka II. 548, m. 8901-8902—3; — pajkosság II. 548, m. 8904—05; — súlyosító körülmény hiánya Ií. 548, m. 8909. Erdei kártétel III. 277, m. 1334; — termelés I. 466, m. 6093. Erdei termékek 12288. Erdélyi: sajtórendtartás III. 2264, m. 12088; — szászok közszerzeményi joga II. 52—54, m. 1779—1780 ; — román határvidék birtokviszonyai I. 118, m. 459. Erdész jogköre 17521. Erdészeti tisztviselő, mint közhivatal­nok 17326. Erdőégés okozta kár IV. 284, m. 1333. Erdőilletmény rendezése (Erdély) I. 114, m. 452. Erdőilletőség III. 81, m. 444—449; — (nemesi birtok) II. 468, m. 5466. Erdőőr fegyverhasználati joga 15038 ; — lopása II. 727, m. 13000 ; — mint közhivatalnok : 17325. Erdőterület nem esik a földbirtok fogalma alá III. 700, m. 150. Erdőterületbe való visszahelyezés III. 700, m. 150. Eredeti érvénytelenség telekkönyvi be­kebelezésnél 12920—32, 13428—30, 16449—52 ; 1. Törlési kereset. Eredetiek felmutatása m. 4108—09. Eredeti helyszínelés 12884. Eredetileg érvénytelen bejegyzés a czégjegyzékbe I. 467—466, m. 6099. Eredmény akarása (bünt.) II. 526, m. 8732; — emberölésnél II. 650, m. 9798. Ereszjog, m. 81—82, 372. 1. Vízlefolyás. Erkölcsi tanuk III. 2240-42, V. 2248 —49, m. 12061—65. Erkölcstelen jogügylet I. 552, m. 6641, 12439—44, 14892—95, 14899—902. Erkölcstelenség, züllöttség V. 1712, m. 8780. Erőhatalom III. 259, m. 1238, 13695, 17467—68 : — biztosítási díj fizeté­sének elmulasztásánál 17723; 1. Vis major. Erős felindulás II. 672, III. 1031, V. 1907-08, m. 8830, 9873, 10119—20; — gazda ellen II. 656, m. 9870; — A második kiadás (m.) köteteiben foglalt esetek számaik szerint igy oszolnak meg : I. 1—1414; II. 141.-)—3327 ; III. 3328-6075; IV. 6076—8503; V. 8504—12171; VII. 12172— 13272 ; VIII. 13273—14829 ; IX. 14830—16037 ; X. 16038—17428 ; XI. 17429—18291.

Next

/
Oldalképek
Tartalom