Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)
A kir. curiai és táblai teljes ülési döntvények és a kir. táblák határozattáraiba fölvett határozatok m u t a t ó j a * I. 1. A m. kir. Curiának az 1881: LIX. t.-ez. 4. §-a alapján polgári ügyekben hozott teljes ülési döntvényei. 1. sz. A maradvány föld váltság'összegének ugy fennálló hátralékai, mint jövőben esedékes részletei telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelik a megváltott föld azon birtokosát, ki a váltságtőke megállapítása után adásvétel utján magánkézből szerezte meg a birtokot. Jogelőde ellen azonban ő a hátralékok iránt visszkeresettel bir, a mennyiben ezt ellenkező kikötés meg nem szüntette. — De a megváltott ingatlan birói árverési vevőjét a váltságösszegnek csak az árverés napja után esedékes részletei terhelik: azon hátralékos részletekért pedig, melyek az árverés napja előtt jártak le, ő nem felelős, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak. I. 108, IV. 78, m. I. 350. 2. sz. Az italmérési jog arányosítását (limitatióját) tárgyazó ügyek az erdélyi részekben fennálló jog szerint is a polgári úrbéri bíróságok hatósága alá tartoznak s arányositási per tárgyát képezik. — A közigazgatási hatóságoknak, a birtokállapot fentartása, vagy a gyakorlat módja és kiterjedése körül való ideiglenes intézkedések iránti joga érintetlen marad. — Magától értetik, miszerint oly arányosítások (limitatiók), melyek a törvényes határozatok megtartásával történtek vagy általában az ille* E mutató a kir. Curiának 1882. óta 1901. ápr. hó végéig közzétett összes teljes ülési döntvényeit, továbbá — ugyanazon időpontig — a kir. Ítélőtábláknak 1891. óta hozott összes teljes ülési döntvényeit, valamint a hattározattárba fölvett határozatait tartalmazza, tehát azokat is, a melyeknek szövege gyűjteményünknek eddig megjelent köteteibe még fölvehető nem volt vagy azokból — elnézésből — kimaradt és a melyeket egész terjedelmükben e kötetnek végén közlünk. Kihagytuk azokat a döntvényeket és határozatokat, melyek későbbi határozat következtében vesztették hatályukat. Szolgálatot vélünk tenni azzal is, hogy ama döntvényeknél, ill. határozatoknál, a melyek az alkotásuk óta életbe lépett valamely törvény alapján hatályukat vesztették, ezt röviden megjegyeztük. A döntvények mellett álló római szám az első kiadás köteteit jelzi, az arabs szám pedig az I. és II. kötetnél a lapszámot, a III—V. kötetnél az esetszámot mutatja; a második kiadást az m. betű jelzi, az e mellett álló római szám a kötetet, az arabs szám pedig az esetnek folyó számát. Márkus, Tárgymutató az I—XI. kötethez. 1
