Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)
56 KÖTELMI JOG. Kártérítés. 17523. Curia: Kétségtelen, h. mindenki felelős azon kárért Köteles gon- és joghátrányért, melyet másnak jogellenesen okozott, ezen feledosság hiá-, lősség alapfeltételét azonban a szándékosan vagy gondatlanságodból eredt ból végzett cselekmény, illetve mulasztás képezi. A fenforgó esetkár. ben tehát az bírálandó el, h. alp -t ilyen jogellenes cselekmény terheli-e? A kártérítési kereslet azon tényre van alapítva, h. alp. a vasút kiépítése által felp.-nok a kisajátítás által nem érintett telkét értéktelenebbé tette, mert Rákos-Palotán a főúton, 85. sz. a. levő nyaralójának homlokzata előtt a főútra való kilátást elzárta, a házhoz kocsival való közlekedését lehetetlenné tette, a levegő szabad, járását meggátolta, a hófúvások következtében felhalmozódott hótól, valamint a pályatestről lecsurgó víztől a kőfalkerités nedvessé válván, az utczára épületet emelni nem lehet, végre, h. a szük köz tisztántartása fáradtságos lett. Vizsgálandó tehát az, h. feltéve, miként az alp. cselekménye és az állított vagyoni hátrány között az összefüggés helyreállítható, vájjon fenforog-e alp. részéről jogtalan cselekmény? Kétségtelen tény, h. alp. a megelőző közigazgatási eljárás után, a melynek helye és határideje közzététetett és a melynek megtartása alkalmával felp. nek is módjában állott volna megjeleníti és ellenvetéseit előadni, a megállapított és felsőbb hatóság által is jóváhagyott terv alapján jóhiszeműen és jogosan építette ki a vasutat. Ez által tehát alp. jogtalan cselekményt el nem követvén, felp., ki az érintett közigazgatási eljárás alkalmával kifogásait elő nem adta és ez által a vállalatot abba a helyzetbe hozni önmaga elmulasztotta, h. ez a felp. állitólagos sérelmét annak idején orvosolja, vagy az építési tervet megfelelő módon módosítsa, utóbb, midőn a megállapított terv alapján engedélyezett vasutépitkezés megtörtént, nincs jogosítva arra, h. a mü létesítése folytán állítólag szen, védett vagyoni hátrányokért kártérítést követeljen és pedig annál kevésbbé, mert felp. nem is állította, h. az építés a megállapított és helybenhagyott tervtől eltérően történt volna. Felp. tehát keresetével annál inkább el volt utasítandó, mert habár a perben kihallgatott szakértők hátrányokat megállapítottak és ' ezek értékét pénzben ki is fejezték, a Curia azon köztudomású ténynyel szemben, h. a vasúti közlekedés létesítése által a telkek értéke rendszerint és jelelentékenyen emelkedik, kárt ebben az esetben annál kevésbbé állapithat meg, mert mindazon sérelmek a melyeket felp. panaszol olyan természetűek, h. azok orvoslása a közigazgatási eljárás keretében lett volna érvényesíthető, ezen az uton pedig felp. annak idejében ott, a hol azt tennie alkalma lett volna, panaszlott sérelmeit fel nem hozta, alp.-től tehát jogtalan cselekmény hiányában kártérítés nem követelhet. A perköltség kölcsönösen megszüntettetett azért, mert felp. minden alap nélkül perlekedőnek nem tekinthető. (99. decz. 19. 2945.) 17524. Curia: Felp. község panasza az, h. a felébb, bíróság szerinte jogszabály megsértésével állapította meg alp.-ek javára az ő kártérítési kötelezettségét, a felp. község előjárósága egyes tagjainak cselekvéséből és mulasztásából előállott azért a
