Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 51 17518. Curia: Alp. azért támadja meg- a felébb, bíróság Haszonbérleti Ítéletét, mivel szerinte a felébb, bíróság- a haszonbéri szerződé- és bérleti séknek oly értelmet tulajdonított, mely ellenkezik a szerződő fe- szerződés, leknek azokban kifejezett akaratával. A szerződések ugyanis alp. A haszonbérlő szerint kifejezetten megállapítják, h. ő csak azokat a megyei és adófizetési köközségi adókat tartozik megfizetni, melyek a bérlemény tárgya telezettsége. és a kincstár bérjövedelme, vagy ezek után járó állami adó alapján vettetnek ki, ezek alatt természetesen a már létező állami adók alapján kivetett már létező megyei és községi adók érthetők. Alj), arra kötelezettséget nem vállalt, h. később létesítendő adók őt terheljék, ez kitűnik abból is, h. a szerződések 12. p. első bekezdésében meg van állapítva, h. a bérbeadó kincstár fizeti ugy az összes kirótt, mint az ezután létesítendő állami adókat, ugyanennek a p.-nak 2. bekezdésében, hol alp. kötelezettsége szabályoztatik, a megyei és a községi adók és közterhek tekintetében a jövőben kirovandó ily természetű adókért ő kötelezettséget nem vállalt, tehát őt a haszonbéri szerződések megkötése után törvényileg behozott útadó nem terheli . . . Alp. felhozott panasza megáll ható alappal nem bír. A haszonbéri szerződések 12. p. 1. bekezdésében ki van kötve, h. felp. fizeti a bérlemény tárgya és a kir kincstár által élvezett bérjövedelem után kirótt s jövőben kirovandó v&gy létesítendő összes állami adókat ; a második bekezdésének abból a tartalmából, h. az öszszes megyei és községi adók és egyéb közterhek, melyek a bérlemény tárgya és a kir. kincstár által élvezett bérjövedelem vagy az ezek után fizetendő állami adók alapján vettetnek ki, a bérlő által sajátjából fizetendők, kétséget nem szenvedhet, h. alp. kötelezettséget vállalt minden oly megj'ei és községi adó és közteherért, mely a felp. által fizetendő állami adó után vettetik, akár létezett az a kivetés a haszonbéri szerződések kötésekor, akár nem s 'külön kikötés nélkül a szerződés ebbeli rendelkezését nem lehet csupán a haszonbéri szerződések kötésekor fennállott megyei és községi adókra és terhekre vonatkoztatni: de kizárja az ily megszorító értelmezést a megyei és községi adók és közterhek természete, melyek köztudomás szerint nincsenek állandóan külön adónemekben és adókulcs szerint szabályozva, mint az állami adók. Az pedig nem vitás a felek között, h. a követelt adó-megtérités az állami adó alapján vettetett ki, másfelől a haszonbéri szerződések külön kikötést nem tartalmaznak arra nézve, h. alp.-t nagyobb megyei és községi adó és közteher nem terhelheti, mint a mennyi a haszonbérletek kezdetén a bérlemény után fennállott és igy alaptalan alp.-nek felülvizsgálati kérelmében felhozott az az érvelése is, h. a haszonbérlet kezdetén számot vetett a megyei és községi terhekkel és ahhoz képest igerte meg a haszonbéri összeget, mert az évi megyei és községi teher a szükséghez képest vettetik ki és igy a nélkül, h. vj megyei és községi adó vettetnék ki, annak összege esetleg évről-évre változhatik. Egyébként azonban az 1890:1. t.-cz. szerint behozott megyei útadó, lényegileg uj tehernek nem is tekinthető, mert a megyei köz4*