Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 41 a másik szerződő fél hozzájárulása ki nem eszközöltetett, termé- Adásvevés. szetszerüleg esupán az lévén a következménye, h. az átruházás Adásvevéai daczára, a viszonszolgáltatást illető kötelezettség tovább is az át- szerződés át ruházó személyét terheli: alapos tehát felp.-nek felülvizsgálati az ruházása. a panasza, h. a felébb, bíróság az anyagi jog megsértésével mondotta ki azt, h. felp.-t kire a per nem vitás adatai szerint a C) alatti kötlevélben vevő félként megnevezett 0. I., az ezen vételi ügyletből folyólag őt megillető összes jogokat és kötelezettségeket átruházta, az eladó alp. hozzájárulásának hiányában, a kereset tárgyává tett és a C) alattira vezetett nyilatkozat szerint engedményezett vételi ügyletből származtatott igényeket illetőleg az actorátus meg nem illeti. (900. szept. 6. II. G. 61.) 17505. Curia: Szerződés szerint felp-ek alp.-tői a nyuli Vételár fo542. és 817. sz. tkkv.-be bejegyzett ingatlanokat azzal a kö-galma. Adástelezettséggel vették meg, h. az ingatlan ellenértéke fejében vevési szerzökifizetik alp.-nek azt az 1121 frt vételárat, melyen a birói ár- dés felbonverezésen alp. az ingatlanokat megszerezte, továbbá megtéritik tása. alp.-nek mindazt, amit illeték czimén és birtok megszerzése körüli költség fejében kifizet. Minthogy pedig mindaz, amit valaki az ingatlan ellenértékéül az eladónak fizet, a vételár alkatrészének tekintendő és alp. nem is kérte annak tényként való megállapítását, h. felp. oly kijelentést tett volna, h. az illeték és költség czimén felszámolt összeget az esetre is megtéríti, ha a szerződés hatályát veszti, annálfogva a vételár jellegével bir nemcsak az az összeg, ami a vételi szerződésben vételárként feltiintettetett, hanem egyúttal az is, ami az ingatlan ellenértéke fejében még egyéb czimén fizetendő lett volna. Minthogy azonban a szerződés további feltételét képezte az is, h. alp. fentartotta maga részére a szerződéstől való visszaléphetési jogát arra az esetre, ha felp.-ek a vételárat a kitűzött három év leforgása alatt ki nem egyenlítenék és a felebbezési bíróság tényállása szerint alp. ezzel a jogával élt is, és a szerződést felbontván, az eladott ingatlanokat 1897. márcz. 14. birtokába vette, minthogy pedig általánosan elfogadott jogszabály az. h. a szerződés felbontása esetén az előbbenijogi állapot állítandó helyre; miből önként folyik, h. egyik fél sem követelhet a hatálytalanított szerződés alapján további teljesítést, hanem mindakét fél visszaadni köteles mindazt^ ami a hatályát vesztett szerződés alapján kezeihez jutott: annálfogva alp. mint a szerződéstől visszalépő fél, a már hatályát vesztett szerződés teljesítését, következésképen az eredetileg kikötött vételár valamely részének fizetését vagy annak a visszatérítendő összegbe való beszámítását jogszerűen nem követelheti. Jogszabályba ütközik tehát a felébb, bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a nem a felp.-ek érdekében tett, hanem az ingatlannak saját maga részére történt megszerzése következtében felmerült és alp. részéről viszonkeresetileg érvényesített kiadást a felp.-i követelésbe beszámításra alkalmasnak elfogadta; miért is a felébb, bíróság ítéletének ide vonatkozó részét meg kellett változtatni, s az alp.-i viszonkereset e részé-