Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

BŰNVÁDI PERRENDTARTÁS. 407 másodfokú bíróság érdemlen el nem bírálhatja. A Curia könnyű testi 1896 : XXXIII. sértés vétsége miatt vádolt P. M.-né szül. R. J.-na és könnyű testiül., 442. §§. sértés vétsége miatt vádolt P. J.-né ellen az orsovai jbg előtt A jogegység folyamaiba tett s ugyanott V. 0(>. jan. 26. 1900. B. 19/3. sz. a., érdekében a karánsebesi tsz. mint másodfokú biróság által pedig vádlottak használtperfelebbezésére 1900. ápr. 3 1215. sz. a elintézett bünperben a -orvoslat koronaügyésznek a jogegység érdekében basznált perorvoslatát 1900. szcpt. 23. tartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vévén, a koronaügyésznek meghallgatása után következő határozatot hozott: A jogegység érdekében hasznait perorvoslat alaposnak találtatván, ehhez képest kimondatik, h. a karánsebesi tsz. által 1900. ápr. 3. 1215. sz. a. másodfokban hozott Ítéletnek amaz intézkedése, mely szerint P. M.-né elitélt vádlottnak főbüntetésül kiszabott pénzbüntetése 8 koronára, mellékbüntetésül megállapított pénzbüntetése pedig 2 koronára szállíttatott le; a törv.-t megsértette. Indokok : A koronaügyész törvénysértést lát a tsz.-nek másodfokban hozott fenti számú és keletű Ítéletében azért, mert az orsovai jbg által bűnösnek felismert és ugy fő-, mint mellékbüntetésként együttvéve 50 koronát meg nem haladó pénzbüntetésre ítélt P. M.-né vádlott felebbezésére az elsőfokú biróság ítéletének a nevezett vádlottra vonatkozó büntetést kiszabó rendelkezését a B. P. 547. §. 3. bekezdése ellenére érdemben elbírálta. Minthogy pedig a B. P. 547. §. 3. bekezd. 1. p.-ja szerint a büntetés kiszabása tekintetében nincs helye felebbezésnek, ha a jbg akár főbüntetésül, akár fő és mellékbüntetésül együttvéve csupán 50 koronát meg nem haladó pénzbüntetést szabott ki; s minthogy a koronaügyész által előterjesztett tényállást az egyidejűleg bemutatott erre vonatkozó bünperiratai kétségtelenné teszik ; mindezekből nyilvánvaló, h. a tsz. másodfokban hozott ítéletének a nevezett vádlottra vonatkozó amaz intézkedése, h. ennek a vádlottnak felebbezése fol} tán a reá elsőfokulag kiszabott és együttvéve sem 50 koronát meg nem haladó fő- s mellékbüntetés kérdésében érdemben ítélkezett, a törv.-t megsértette. Ez alapon tehát a perorvoslatnak helyt adni s a B. P. 442. §. értelmében a fentebbi rendelkezés szerint határozni kellett. A jelen határozat eredeti kiadmánya a büntető ügyviteli szabályok kibocsátása tárgyában 1899. évi 3700. sz. a. kelt igazságiigyministeri rend. 123. §-ához képest a Curia elnökségével közöltetni rendeltetik. (1900. szept. 25. 9082/900. B. sz. 2. sz.) 18285. Curia: A jogegység érdekébenhasznált perorvoslatra, okul szolgáló esetekben a rendes perorvoslati szabályok nem alkalmazhatók és ennélfogva a törv- megsértését magában foglaló ítélet csak a B. P. 442. §-ában felsorolt esetekben semmisíthető meg. Nem egyszerű szabálytalanságot, hanem a B. P. 384. §-ának 3. p--ja alá eső semmisei okot képez, ha a jbg.-nak eyyik tagja vezette a tárgyalást és hirdette ki az Ítéletet, melyet ugyanannak a jbg.-nak más tagja irt alá. Minthogy e semm>ségi ok a B. P. 384. §-ának utolsó bekezdése értelmében hivatatalból veendő figyelembe : az alaki törv.-t megsérti az a tsz. is, mely a vádlott által