Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

298 ÜGYVÉDI RENDTARTÁS 1874: XXXIV. szolgáló, feltűnő nagyobb czimtdbla használata pedig az ügyvédi t.-cz. állás tekintélyével meg nem egyeztethető és a nagy közönség 68 §. körében is méltó megütközést kelt; ennélfogva vádlott ügyvéd Fegyelmi vét- ily czimtáblának használata által az ügyvédi kar tekintélyét sérti ség. és az ügyv. rdts 68. §. b) p.-jába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek volt kimondandó. Tekintve, h. vádlott ügyvéd eddig fegyelmileg büntetve nem volt és h. snlyositó körülmény fenn nem forog, az elsőfokú büntetést találtuk alkalmazandónak. A kifogásolt táblának 15 nap alatt leendő eltávolitását azért rendeltük el, mert ha vádlott a kifogásolt táblát a kitűzött határidő alatt sem távolitja el, ez által ujabb fegyelmi vétséget követ el s ellene az eljárás újból megindítandó lesz. — Curia: Hhag3rja. (900. máj. 12. 215.) 18058. Kassai ügyvédi Icamara: J. V. ügyvéd ellen az 1874 : XXXIV. t.-cz. 68. §. b) p.-jába ütköző fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárás elrendeltetik, s panaszlott további vizsgálat mellőzésével ezen vétség miatt vád alá helyeztetik. Indokok : A kamarai ügyész panasz tárgyává teszi, h. panaszlott ügyvéd a 712/95. sz. jogerős fegyelmi Ítélettel reá rótt 50 frt pénzbírságot törvényes időn belül nem fizette ki, maga ellen végrehajtást és ingóságaira árverést foganatosíttatni engedett, h. a befolyt vételárból a birság-követelés fedezetet nem nyert és h. panaszlott ügyvéd ezenfelül is már 50 frt meghaladó tagdíjösszeggel hátralékban van. Panaszlott ügyvéd igazoló nyilatkozatában ezen tényeket nem tagadja, sőt arra hivatkozik, h. Szerencsen saját háza és három szőlője van. Minthogy pedig az ügyvéd, lei maga ellen ily csekély összeg miatt árverést foganatosíttatni enged, el is tekintve attól, h. saját felettes hatóságának jogerős határozatának foganatositását meghiusítja, aki továbbá a kamarai intézmény fentartására szükségelt illetmények lerovását makacsul megtagadja, a közönség bizalmára méltatlanná válik s a kar becsületét és tekintélyét sérti: a fegyelmi eljárást elrendelni s miután a szükséges adatok már az iratokból kitűnnek, a vizsgálati eljárást mellőzni kellett. (900. febr. 6. 65. — Curia: Hhagyja. (900. márcz. 24. 115.) 71. §. 18059. Curia: Az ujitott perben csupán perjogi szempontÜgyvéd okoz- ból adatott hely ügyvédi mulasztás alapján a perújításnak; az a ta kár. kérdés pedig, h. az ügyvéd mulasztása kártérítési kötelezettség megállapítására alapul szolgálhat-e? az anyagi jogszabályok szempontjából bírálandó meg. Az a körülmény tehát, h. a perújításnak alp. ügyvédi mulasztása alapján adatott hely, az alp. kártérítési kötelezettségére befolyással nincs. Alp. az alapperben a kinált főesküt az alapkeresetben foglalt jogalapnak megfelelő ténykörülményekre korlátozva elfogadta, felp. pedig nem is állította, h. alp.-t más szövegezésű eskü elfogadására utasította s az a körülmény, h. alp. a főesküt az általa szövegezett alakban tartotta megitélhetönek, nem képez olyan szándékosan vagy vétkes gondatlanságból elkövetett mulasztást, mely az 1874 : XXXIV- t.-cz.