Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)
ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 295 tárgyalás előtt megszűnt ügyekben pedig az ügyvéd csak a meg- 1874: XXXIV. állapodás 7. p.-jában foglalt scálának megfelelő díjösszeg itéltes- t-oz. sék meg. (99. decz. 1. G. 435.) 54., 55. §§. 18048. Budapesti tábla: Az ügyvéd a fele részére behaj- Ügyvédi jutatott pénzt megőrizni s azt fele kívánatára kiadni tartozik, de lomdij. Megkülön megállapodás nélkül nem köteles arra, h. a behajtott pénzt tartási jog. gyümölcsöztesse. Kamatot azonban köteles fizetni azon naptól, amelyen ügyfele által a behajtott pénz kiadására felszólittatott. (99. jun. 14 2471.) — Curia: Hhagyja. (99. nov. 8. 5098.) 18049. Budapesti tábla: Az ügyvéd a fele részére behajtott összegnek kamatoztatására egyéb megállapodás nélkül nem köteles, a fizetésben késedelmesnek pedig csak a panasz beadásától tekinthető. (900. szept. 27. 1362.) 18050. Budapesti tsz.: Minthogy az ügyv. rdt. 48. §-ának alkalmazása körül kifejlődött joggyakorlat szerint az ügyvéd csak a már megállapított költségei erejéig gyakorolhat megtartási jogot a behajtott pénzre, nyilvánvaló, h. a 3. 7. a.-i költségjegyzékben felsorolt meg nem állapított költségek és el nem ismert készkiadások a panaszlott javára e helyütt számításba nem vehetők. Ellenben ugyané jogszabálynál fogva a 2. 7. a.-i költségjegyzék összes tételei levonaudók, mert az az állítása panaszosnak, miszerint a 4., 6., 8., 13., 14., 17. és 18. tétel a. emiitett eljárásokat a panaszlott utasítása ellenére végezte s h. ezen az alapon az azokért megállapított 109 frt 89 kr. a panaszlottat meg nem illeti, az ügyvédi panasz keretében, a hol csupán a megtorlás kérdése szerepel, figyelembe nem vehető, hanem csak a költségek megítélése iránt indítható perben alkothatja elbírálás tárgyát. Ilyenformán a panaszos javára kiszolgáltatandó összeg (332 frt 61 kr. — 265 frt 11 kr.) 67 frt 50 krra rug, a melynek a megfizetésére a panaszlott az ügyv. rdt. 48. §-a alapján kötelezendő; ellenben a panaszos panaszának egyéb részével elutasítandó volt. — Budapesti tábla: A panasz ügy-uton érvényesíteni kívánt követelés ellen a panaszlott azzal védekezhetik sikerrel, h. a panaszra vonatkozó, ugyanabban az ügyben már bíróilag megállapított dijak és kiadások merültek fel. Ezt az e részben kifejlődött bírósági gyakorlat a panaszügyben is megengedi. Ellenben ugyané gyakorlat erejénél fogva bíróilag meg nem állapított, vagy más ügyre vonatkozó dijak és költségek beszámításának nem lehet helye. De kölcsönös elszámolás a panasz ügyuton, ennek bonyolultabb számadási kérdések megoldására nem alkalmas természeténél fogva sem engedhető meg. A bármilyen költségek felszámítására s ebből következőleg a visszatartásra a panaszos részéről történt felhatalmazást pedig a panaszlott nem bizonyította. E tekintetben ügyvédi meghatalmazásra való hivatkozása birói tekintetbe nem jöhet, mert a vitatott visszatartásra nem jogosíthatja fel az ügyvédet, az ügyvédi meghatalmazásnak netán ily értelmű tartalma sem, mert az ilyen, mint az ügyvédi meghatalmazásnak a törvénynyel ellenkező kikötése a
