Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 19 2. Jogügylet kötése. Szerződés 17455. Curia: A jogügylet kötési szándék az A) alattiból Jogügylet kökivehetőleg is az egész ingatlan vételére, illetve eladására lévén tésére irdirányozva, a jogügylet létrejöttéhez valamennyi tényező akarat- nyitló szándék. eg}rsége lett volna szükséges : minthogy pedig a szóban forgó ingatlan alp.-nek csak felerészben képezte tulajdonát, ugyanazon ingatlan másik tulajdonosa pedig az ügylethez sem személyesen hozzá nem járult sem az A) alattiban nyilatkozott társtulajdonosnak meghatalmazást nem adott: nyilvánvaló, h. az egész ingatlan vételére, illetve eladására vonatkozólag az akarategység hiánya miatt érvénj^es jogügylet létre nem jött: és minthogy másrészről bizonyos az, h. az ügylet az ingatlan felére irányozva nem volt, ebből következik, h. az egészre nézve létre nem jött ügylet nem lehet érvényes olyan vételre, mely a feleknek szándékában nem állott és mely a felp. és alp. között létrejött akarategység tárgyát nem képezte. (900. jan. 24. 4667/99- J. 900. 15.) 17456. Curia : Ha több adós ugyanazt a kötelezettséget vál- Kötelezettség lalja s az eg}Tik vagy másik adósra nézve a jogügylet érvénj^te- érvényessége. len, a harmadik egyetemleges adósra nézve érvényes, amiből okszerűen következik, h. a kötelezettséget minden egyes adósra nézve külön-külön kell elbirálni. (900. máj. 8. 6644/99. Ü. L. 900. 21.) 17457. Kassai tábla: Habár a tévedés önmagában nem min- Tévedés. dig szolgálhat jogszerű alapul a jogügylet hatálytalanítására, a fenforgó esetben azonban nyilvánvaló, h. a felp.-t igazolt tévedése tekintetében, saját gondatlansága nem terheli s igy a tévedés alapján a jogügylet hatálytalanítandó. (900. jan. 8. 4051/99.) — Curia : Hhagyja. (900. jun. 6. 1767.) 17458. Curia: A szerződések homályos értelmezésénél az a Szerződés érjogszabály, h. első sorban a szóknak egymással összefüggésben telmezése. közönséges értelme veendő figyelembe és ebből állapítandó meg a szerződő felek akarata, ha csak nem bizonyittatik, h. a szerződő felek valamely szónak a közönségestől eltérő értelmet tulajdonítottak és a szerződés értelmezés egyéb szabályai csak akkor jöhetnek alkalmazásba, ha a grammatikai értelmezésnek fenti szabálya eredményre nem vezet. (900. márcz. 3. I. G. 11.) 17459. Curia : Annak a ténynek, h. a szerződő felek a szó- Szóbeli megbelileg eg3rező akarattal megállapított feltételeket irásba foglalni állapodás elhatározták, nem jogi következménye az, h. az irásbafoglalás e\-irásba fogl.imaradása esetében a szóbeli megállapodás érvénytelen legyen, ha- lása. csak a felek kijelentett akarata világosan erre nem irányult, amire nézve tények meg nem állapíttattak. (900. máj. 1. I. G. 130.) 17460. Curia : Jogszabály az, h. az irásba foglalt szerző- írásos szei-z. dések értelmezésénél elsősorban a szavaknak egymással való értelmezése. összefüggésében azok közönségesen elfogadott értelméből kell a szerződő felek akaratát megállapítani, hacsak nem bizonyittatik, h. a felek valamely szónak a közönséges értelemtől eltérő más értelmet, vagy jelentőséget tulajdonítottak. (99. decz. 6. G 466.) 2*