Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

12 D< >L(>( rJ( Ki Úrbér. tán vélt sérelmeiket most már csakis a törv. rendes utján orvosolhatják : a tsz. ezekből az okokból helyesen rendelkezett akkor, a mikor zárlatot kérőket kérelmükkel érdemileg- elutasította. (900. febr. 6 ) Curia : Hhagyja. (900. jun. 20. 53.) 11. Zálogjog. Rosszhiszemű 17444. Budapesti tábla: Alp.-ek nem vonták kétségbe, h. jelzálogszer- a per tárgyát képező 11.119 110., 11.120/111. é) helyrajzi számú, zés. 115 •-öl térfogatú ingatlan az elsőrendű alp.-nek 11,119/110., 11.120/111. é) helyrajzi számú, külön bekeritett ingatlanától a 11.119/100., 11,120/111. a) helyrajzi számú utcza tér által teljesen elválasztva és a budai főgimnázium telkéhez csatoltan bekerítve van; azt pedig másodrendű alp. kifejezetten beismerte, sőt 3. szám alatti mellékletével is megerősitette, h. a kölcsön engedélyezése előtt a jelzálogul felajánlott ingatlanokat szakértővel és saját igazgatóival is megszemléltette és felbecsültette, a kiknek tehát ekkor a fentebbi körülményekről meggyőződniök kellett. Felp. a harmadrendű alp.-sel szemben is ugyanezekre a körülményekre hivatkozott, ez pedig eme ténykörülményeket kétségbe nem vonta és csak jóhiszeműségére utalásból nem állapitható meg az, h. harmadrendű alp. azokat tagadni akarta ; minélfogva ugyanezek a ténykörülmények harmadrendű alp. irányában is bizonyitottaknak tekintendők. Minthogy pedig az utcza tér által elválasztott teleknek a budai főgimnázium telkével való egyesítéséből alp.-éknek vélelmezniük kellett, h. a per tárgyát képező telek nem az elsőrendű alp.-é, a kiknek telkéből már a becslés idejében nemcsak egy utcza tér, hanem kerités által is clkülönittetett, hanem a felp.-é, a kinek telkével egyesitve és közös keritéssel körülvéve volt, ennélfogva tudomással kellett birniok arról is. h. emez ingatlanok jelzálogul való elfogadása által jogellenes* séget követnek el; jelzálogszerzésük tehát erre az ingatlanra nézve jóhiszemünek nem lévén tekinthető, felp. kereseti kérelmének, melyet válasziratában az itélet rendelkező részének megfelelőleg módosított, helyet adni kellett. (98 okt. 4. 4110.) — Curia: Hhagyja. (99. ápr. 20. 7034. 98.) Törlési enge- 17445. Curia: Alp. beismerte, h. a töröltetni kért zálogot/, mint a joggal biztosított követelés fejében III. r. felp.-től 400 frtot felfizetés félté- vett. Jogszabálgt képez, h. a jelzálogadós csak a zálogjog törlésére tele. alkalmas okirat ellenében tartozik a követelést a hitelezőnek kifizetni. Magának a fizetésnek elfogadásából következik tehát, h. az, a ki a követelést'elfogadja, a fizetőnek a zálogjog-törlésre alkalmas okiratot kiadni s a mennyiben erre bármi okból képtelen lenne, a felvett összeget a fizetőnek megtéríteni tartozik. Minthogy alp. beismerte azt is; h. a III. r. felp. által kezéhez lefizetett összeget a hamisfalvi hitközség kebelében fennálló Talmud Thora-egylet részére vette fel s időközben hitközségi, illetve egyleti elnök lenni megszűnt, igy a zálogjog törlésére alkalmas ok-