Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

180 KERESKEDELMI TÖRVÉN Y 1875 XXXVII dést sem tartalmaz, az általános magánjognak a hasonló esetre t-cz. vonatkozó szabályai a mérvadók. Az általános magánjog elrei 486. §. értelmében pedig- abban az esetben, ha valamely ügyletet az Biztosítási érdekelt felek közös egyetértéssel szüntettek meg, hacsak ez szerződés irányban közöttük eltérő megállapodás nem létesült, az előbbi egyetértő fel- állapot visszaállításaként mindegyik fél visszaadni tartozik azt, bontása, mit a másik féltől a jövőbeni teljesítés fejében előre kapott. (99. máj. 17. 2242/98.) — Curia: Helyesen fejtette ki a tábla Ítéletének indokaiban, h. a biztositási szerződés megszüntetése a peres felek kölcsönös egyetértésére visszavezethető és h. ebből folyólag alp. azt az összeget, mely a felp. jogelőde által az alp. kezéhez előre lefizetett biztositási dijból a felmondás napjától a szerződésben meghatározott lejáratig terjedő időtartamra esik s amely összeg a kereset tárgyává tett összegnek felel meg, a felp.-nek visszatéríteni tartozik. (99. okt. 26. 944.) 487. §. 17720. Curia: Az alsóbiróságok ítéleteiben helyesen előadott Biztosítási perbeli tényállás szerint a jelen esetben az a két kérdés dönszerződésből tendő el, ha vájjon felp. kereseti igénye elévült-e ? és h. az egyik eredő igény tulajdonostárs R. L.-nak büntetőbiróságilag megállapított vétkeselévülése. sége a K. T. 477. §. értelmében felmenti-e alp. biztosító-társaságot a többi tulajdonostárssal szemben fennálló fizetési kötelezettsége alól vagy sem. A biztositási feltételek 8. §. sz. a kárösszeg követelhetésének egyik alapfeltétele az, h. a tűzvész okozása iránt folyamatba tett vizsgálat jogerősen befejeztessék és a biztosított ártatlansága kiderítve legyen. Ebből pedig nyilvánvaló, h. magában véve abból a körülményből, h. a biztosított malom egyik tulajdonosa id. K. M. ellen a bűnvádi eljárás megszüntettetett, még nem keletkezett ennek s illetőleg jogutódainak a kárkövetelés iránti kereseti joga, mert ez még attól is függött, h. a másik biztosított, t. i. a R. L. ellen folyamatban volt eljárás jogerős befejezést nyerjen. Erre való tekintettel pedig a felp.-ek kárkövetelési igényeinek elévüléséről nem lehet szó, mert a R. L. ellen folytatott bünper jogerős befejezésétől a jelen kereset megindításáig a biztosító szerződésből eredő igények elévülésére a K. T. 4S7. §-ában megállapított egy évi elévülési idő még le nem telt. A mi már most azt a kérdést illeti, h. az a körülmény, h. R. L. tűzvész okozásában bűnösnek mondatott ki, van-e a társtulajdonosok jogaira nézye oly kihatással, h. az a biztosító-társulatot a reájuk eső kárösszeg fizetése alól is felmenti, ezt a kérdést a jelen esetben igenlegesen kellett megoldani, mert itt nem forog fenn egymással concurráló különböző természetű érdekek biztosításának oly esete, a melyben az egyik biztosított vétkessége a többieknek külön biztositási érdeken alapuló önálló igényeit nem érintheti, hanem a perbeli tényállás szerint a leégett gőzmalom két tulajdonostárs részéről lévén biztosítva, a tüzeset alkalmával négy tulajdonostárs és pedig negyedrészben a szándékos gyújtogatás miatt elitélt R. L., negyedrészben ennek neje, negyedrészben annak sógora K. M. és negyedrészben ez utóbbi nejének közös tulajdona volt és a büntetőbíróságnak C) a. ítélete