Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY 163 17696. Budapesti tábla: Áz, h. felp. keresetét a K. T. 353. 1875: XXXVII §-a alapján vagylagosan a szerződés teljesítésére vagy a szerző- t cz. déstől való elállásra irányozta, a kereset utasítására alapos okul 352.. 353 §§ nem szolgálhat, mivel alp. a vagylagosan kimondott kötelezettsé- A vevő jogai gek közül a teljesítésre kitűzött határidő eltelte előtt választhat- a késedelme* ván, alp. nem szenved sérelmet, ha mint késedelmes eladó arra eladóval szem jogosittatik, h. az őt a felp.-t mint vevőt vagylagosan megillető ben. jogoknak megfelelően terhelő kötelezettségek közül az egyiket saját választása szerint teljesíthesse. Curia: Hhagyja. (99. máj. 30. 403.) 17697. Curia: Tekintve, h. a fedezeti vételnek ugyanazon minőségű árukra kell irányulni, mint a milyenek a vétel tárgyai voltak és h. a vevő a fedezeti vételt a rendes kereskedő gondosságával kötele? eszközölni, tekintve, h. az elsőbiróság Ítéletében helyesen előadott perbeli tényállás szerint felp. vevő az eladó terhére eszközölt fedezeti vételnél egyrészt nem szerződés szerint kikötött minőségű árut szerzett be, másrészt pedig nem járt el a köteles kereskedői gondosággal, a mennyiben a szakértők által a szerződési deszkaárukra nézve megállapított 38 4 kr. egj^ségár helyett indokolatlanul a sokkal magasabb 48 kr. egységárt fizette a beszerzett deszkáért; és tekintve, h. ezek szerint felp. az alp.től a fedezeti vételnél mutatkozó árkülönbözet által állítólag szenvedett kárának megtérítését még abban az esetben sem követelhetné, ha az alp. szerződésszegése megállapítható volna ; mellőzve ezekből folyóan annak a kérdésnek mérlegelését, h. melyik fél tekintendő a jelen esetben szerződésszegőnek, a másodbiróság ítéletét az ügy érdemében ezeknél az indokoknál fogva, a perköltségre nézve pedig a saját indokainál fogva helybenhagyni kellett, (99. decz. 7. 523 ) 17698. Curia. Helyesen fejtette ki a másodbiróság Ítéleté- 5.55. £. ben, h. I. r. felp. által csatolt A) a. alapján közötte és az alp. között Fix ügylet. létrejött ügyletnél már unnak következtében, h. az I. r. felp. meghatalmazottja utján az alp. részére az értékpapíroknak átadására utólagosan határidőt engedélyezett, az alp.-nek az A) alattiban eredetileg kitűzött határidőben fenforgó késedelme miatt a K. T. 355. §-ának a határidőhöz kötött úgynevezett fix vételi ügyletekre vonatkozó rendelkezései alkalmazást nem nyerhetnek, mert az a szerződő fél, aki az utólagos teljesítésre irányuló határidő engedélyezésével saját magatartásával szolgáltatja tanújelét annak, h. a szállításnak eredetileg kitűzött határidejét n§m tekinti a szerződés oly lényeges feltételének, a melyen tul a teljesítés kizárva van, utóbb a törvénynek a záros határidőhöz kötött ügyletekre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását a teljesítésnél késedelemben levő fél ellenében már nem követelheti- De másfelől értékpapír szállítása iránt kötött ügyletnél pusztán a teljesítési határidőnek meghatározása alapján, határidőhöz kötött fix ügyletről csak akkor lehet szó, ha a szerződés tartalmából az következik, h. a felek között a szállítási ügylet az annak tárggát képező értékpapírokkal váló üzérkedés czéljából köttetett meg s a felek 11*