Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KERESK EI) ELMl TÖKV ÉN Y 149 nosa colt, a felp.-el szemben tulajdonjogát fentartotta, h. a társas 1875: XXXVII. czégei csal- ö jegyezhette és feloszlás esetében jogosítva volt a t-cz. félp.-t készpénzben kielégíteni, mindezek a kikötések a K. T. 65., 64. §. 69., 84. és 106. §§-ainak megfelelők és egyikök sem ellenkezik a Közkereseti közkereseti társaság fogalmával. Az elsőbiróságnak az az érve társaság pedig", h. önálló társasági vagyon nem keletkezhetett, egyrészt jellege. nem áll, másrészt lényegtelen. Nem áll azért, mivel a felp.-nek a szerződés 6. p.-jában meghatározott járandósága épen a társasági vagyonból volt kielégítendő és lényegtelen, mivel nem valamely társas vagyon létezéze, hanem a társak személyes és egyetemleges felelőssége képezi a közkereseti társaság megalakitásának és fennállásának feltételét. Mindezeknél fogva és figyelemmel arra, h. a keresk. eljárást szabályozó 3269/81. számú igazságügyministeri rendelet 6. §-a a közkereseti társaság tagjainak egymásközötti kereseteit a pertárgy értékére való tekintet nélkül a tsz.-ek mint keresk. biróságok hatásköréhez utalja, az elsőbiróság végzését meg kellett változtatni. (99. aug. 21. 2225.) 17674. Curia: Az elsőrendű alp. panaszként felhozza azt, 87. §. h. a felébb, biróság jogszabályt sértett meg azzal, h. felp. igé- Közkereseti nyének helyet adott annak ellenére, h. csak az ő foglalása után társaság köietörtént az illető közkereseti társaságnak a keresk. czégjegyzókbe lezettségeinek bevezetése és ennek a bevezetésnek közzététele. Ez a panasz kezdete. alaptalan azért, mert a közkereseti társaságra nézve a K. T. 87. § a különleges rendelkezést foglal magában ; e törvényszakasz szerint ugyanis a társasági viszony joghatálya, tehát nemcsak az abból folyó kötelezettség, harmadik személyek irányában, nemcsak attól az időtől veszi kezdetét, midőn a közkereseti társaság felállításának a keresk. czégjegyzékbe történt bevezetése közzététetett; de előbb is, tehát harmadik személyek irányában is és nemcsak a társasági viszonyból folyó kötelezettség, mihelyt a társaság üzletét téngleg megkezdette és harmadik személylyel szemben csak az a kikötés nem bir joghatálylyal, h. a társaság nem a közzététellel, hanem egg későbbi időponttal vegye kezdetét; már pedig a felébb, biróság Ítéletében foglalt és az elsőrendű alp. beismerésére alapitott tényállás szerint az illető közkereseti társaság üzletét az 1897. decz. 22-én; tehát az elsőrendű alp. javára történt foglalás előtt tényleg megkezdette és igy arra a közkereseti társaságra nézve a K. T. 95. §-ának rendelkezése a czégjeg}rzékbe történt bevezetés közzététele előtt felmerült jogcselekményeknél is alkalmazandó, mert habár a K. T. 16. §-a szerint, miy a czégbejegyzés meg nem történt, a kereskedő azokban a jogokban, a melyeket az a törv. a kereskedő részére megállapít, nem részesülhet, azonban a K. T. 95. §-ának az a rendelkezése, h. a közkereseti társasági vagyonhoz tartozó dolgokat a tagok magánhitelezői sem biztosítás, sem kielégítés végett igénybe nem vehetik, nemcsak a tagok, hanem a társaság esetleges hitelezői, tehát harmadik személyek érdekét is óvja, annak a rendelkezésnek az üzletét tényleg megkezdett közkereseti társaságra nézve már alkalmazása, tehát ama társaság létezésének elválaszthatatlan