Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

DOLOGJOG. 5 por tárgyát képező belsőség megosztott birtoklására nézve meg- Közös tulajegyezés jött létre, a tényleges megosztott birtoklás az egyezség- don. nek megfelel, az alp. részéről viszonválaszában kínált tagadólagos Külön birtokíőesküt sem el nem fogadta, sem vissza nem kínálta, beigazolt- lás közös nak veendő egyszersmind az is, h. a felp. és jogelőde között a vagyonban. per tárgyát képező belsőség elkülönitett birtoklására nézve a fentebb megjelölt, felek részéről elismert tényleges birtoklásnak megfelelő egyezség jött létre . . . eme tényállás mellett pedig tekintettel arra . . ., h. az egyezségnek megfelelő elkülönitett tényleges birtoklástól eltérő birtoklást az ingatlanságra vonatkozó tkvi vagyonközösség meg szüntetése nélkül a peres felek egyike sincs jogosítva szorgalmazni, a tkvi. vagj^onközösség megszüntetését pedig a felp. keresetében nem szorgalmazta, felp. keresetének igazolt 4/r, részben való tkvi tulajdonjoga daczára sem volt hely adható s az alsóbiróság Ítéletét .... megváltoztatni . . . kellett (99. febr. 27. 4340.) — Curia: A másodbiróság ítélete . . . indokainál fogva és még azért is helybenhagyatik, mert a per adatai alapján a másodbiróság által helyesen megállapittatott azzal a ténykörülménynyel szemben, h. felp. és alp. jogelődje, T. J., a szüleiktől reájuk háramlott kereseti belsőséget maguk között a természetben tényleg megosztották, felp. tartozott volna bizonyítani azt, h. ez az ö saját tényén alapuló és a kereset megindításáig számítva már legalább 14 év óta fennálló természetbeni megosztás, csak ideiglenes használat czéljából jött létre és nem végleges ; a .mit azonban bizonyitani mee* sem kísérelt . . . (99. nov. 3. 2172.) 17431. Budapesti tszék: Hazai joggyakorlatunk szerint a Közös ingatközös tulajdont képező ingatlan kezelése tekintetében rendszerint lan kezelése. a tulajdonostársaknak a tulajdon aránya szerinti többsége határoz, mi a rendes kezelést tekintve, a dolog természetéből is következik. — Budapesti tábla: Hhagyja. — Curia: Hhagyja. (900. szept. 6 1708. Ü. L. 900. 39.) 17432. Marosvásárhelyi tábla: Valamely ingatlan közös jö- Számadása védelméről való számadás előterjesztését a birtokot kezelőktől csu- közös jövedepán az a tulajdonostárs követelheti, akivel szemben nem vitás, lemről h. őt az ingatlan birtoklása, következőleg annak a jövedelme is, arra az időre vonatkozólag, melyről a számadást követeli, megilleti. Maga a felhívó beismeri keresetében, h. a felhívottak már az ő jogelődét s később a felhivót is a birtoklásból kizárták s h. igy csak hosszú idő során át ellenfelei vannak birtokban, a felhívottak pedig azt állítják, h. sem felhivót, sem pedig jogelődét az ingatlanok tulajdonjoga s birtoklása meg nem illette, ekkép a tulajdonjog és birtoklás kérdése a felek közt vitássá vált. Annak a kérdésnek eldöntése, h. a felhivót az ingatlanok tulajdonjoga s birtoklása megilleti-e és mily mérvben: a felhivási per keretébe nem vonható be s ennek a kérdésnek jogerejü elbírálása előtt a felhívó a birtok jövedelmei tekintetében oly érdekeltnek, ki az azt kezelő birtokostársaktól az osztr. polg. törvénykönyv 830. §. értelmében számadás előterjesztését követel-