Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

ÖRÖKLÉSI JOG. 119 mekei, kötelesrészüknek kielégítését az özvegy haszonélvezeti jo- Törvényes gának megszűnte előtt követelhessék s annál kevésbbé, mert öröklés, a felp -ek kötelesrészének kielégítése után is még marad annyi Özvegyi jog. vagyon, ami az özvegy törvényes özvegyi haszonélvezeti jogának fedezésére elegendő. (99. szept. 15. 717. Dt. b. f. XVI. 88) 17616. Curia: A per érdemi részében mindkét, alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, I. r. felp. tartásdíj jogosultsága meg volt állapítandó azért, mert habár az 1840 : VIII, t.-cz. 16. §. szerint az özvegy mindaddig, míg él és férje nevét viseli, annak minden javaiban benmarad, ha csak az elhunyt az özvegy illendő eltartásáról végrendeletében nem gondoskodott; a törv.-nek ezen rendelkezése csak oly özvegy irányában alkalmazható, a ki az örökhagyó elhalálozásakor a hagyaték birtokában van és a különélésre okot nem szolgáltatott, minth. azonban felp. maga is beismeri, h. az örökhagyótól annak halála előtt már évek során át elkülönítetten élt és a hagyatéki vagyon birtokában nincsen; míntb. továbbá a keresethez F) a. csatolt nem kifogásolt végrendelet szerint, örökhagyó végrendeletében özvegyének eltartásáról nemcsak nem gondoskodott, de ingatlan vagyonának haszonélvezetét alp.-nek hagyta, I. rendű felp.-nek csak ahhoz van joga, h. a szükséges és illő iartást férje hagyatéka jövedelmeiből követelheti. Alp.-nek az eltartásra vonatkozó egyéb kifogása elfogadható nem volt azért, mert nem bizonyitotta I. r, felp.-nek oly tényét, a mely miatt ezen felp. az eltartásról is megfosztható volna. Az 1. a.-i egyezségre alapított kifogása alp.-nek el volt vetendő, mert ezen egyezség házastársak közötti vagyoni viszonyokat szabályoz, ennek az egyezségnek kiállítása időpontjában hatályban volt 1874 : XXXIV. t.-cz. 54. §. rendelete szerint pedig magának a jogügyletnek érvényéhez közjegyzői okirat szükségeltetett, ez az I. a. magánokirat tehát I rendű felp.-el szemben hatálylyal nem bir. A kereset beadását megelőző időre nézve a tartásdíj megítélhető nem volt, mert a fennálló törvénykezési (gyakorlat szerint az özvegy csak attól az időtől fogva követelheti annak megítélését, mely időben keresetét beadta. A tartásdíj mennyisége a hagyatéki vagyon értéke és I. r. felp. társadalmi állására és arra tekintettel állapíttatott meg évi 120 frtban, mert felp. a hagyatéki ingatlanok összjövedelmét maga 200 frtra értékelte s alperes ez ellen kifogást nem tett. (99. okt. 19. 2625.) 17617. Temesvári tábla: A törvé^^es házassági viszonyból eredő jogok és így az özveggi jog is a házastársak életközösségében találja alapját és a mennyiben a nő férjének hibáján kivül a házasságot nem folytatja és ekként a házastársi kötelességének nem felel meg, a házassági viszonyból származó jogokra, tehát férjének elhalálozásával az özvegyi jogra sem tarthat igényt; (99. márcz. 14. 406.) — Curia: Hhagyja. (99. okt. 24. 3302. P. T. XXXIX. 13.) 17618. Curia: Az özvegyi jog végrendeletileg szabályozható ugyan, de csak annyiban, amennyiben ez által a nőnek a