Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

ÖRÖKLÉSI M Hl. 117 385 Irt 92 kr a hagyatékból mint elismert teherösszeg kijár, Hagyaték, miért is ugy ezen összeg, mint a kiszabandó örökösödési illeték Hagyatéki biztosítása iránt, mivel külföldi örökösről van szó, a biztositási zárlat. intézkedés a rendelkező rész szerint volt megteendő. (99. okt. 4. 5312.) — Curia: A másodbiróság végzésének az a neheztelt rendelkezése, mely szerint a 24 drb részvény kiadása azon feltételtől is tétetett függővé, h. a S. Gy.-nak járó 385 frt 92 kr. kifizetése hiteles nyugtával igazoltassék, helybenhagyatik vonatkozó indokolásánál fogva annyival is inkább, mert a S. Gy.-nak járó 385 frt 92 kr. oly hagyatéki terhet képez, melynek levonásával kaphatja az örökös a tiszta hagyatékot; a másodbiróság tehát a fenforgó esetben helyesen intézkedett, midőn a részvények kiadását a jelzett összeg kifizetésének igazolásától tette függővé. (900. márcz, 23. 366.) 2. Törvényes öröklés. 17614. Kézdivásárhelyi tsz.: Felp. keresetével elutasittatik. Székely Felp. keresetét a néhai Cs. J. hagyatéka összeírása és az osztály örökség. megtételére kiküldő bizottságnak 1852. márcz. 31. keltezett sommás felhívásban foglalt határozatnak czimzett javaslata 1. p.-jának azon intézkedésére alapítja, h. a fiuk által örökölt s székely jószág természetével biró ingatlanok jövedelmeiből a leánytestvéreit férjhezmenetelökig, az árverés után meghatározandó arány és mérték szerint hajadontartás, férjhezmenetelökkel pedig mindenik leánynak nászruhát kiadni a két fin köteleztetett. Minthogy 1863. decz. 17. felp. férjhez ment s fiútestvérei a kötelezett örökhagyományt részére ki nem adták, kereset utján követeli. Tekintve azonban, h. a sommás kimutatás I. p.-ja a.-i határozat, az annak rendjén megejtett osztály által megoldást nyert, mennyiben a hagyatékra vonatkozó árvaügyi iratokból kitűnik, hogy a leányok atyjok halála után, ennek nemcsak ingó, hanem szerzemény ingatlan javaiból is osztályrészöket, tehát felp -nő is azt valóban kikapta, sőt a gyámhatóság arról is gondoskodott, mint az 1157/852. sz. alá tett jelentés igazolja, h. a fiukat illető székely javakból is a leányok hajadoni tartásban is részesültek. Tekintve továbbá, h. a H. K. I. R. 99. cz. 4., 5. §. 101. cz. 34. §. szerint, ha a leányok férjhez mennek, kiházasitást a fiuktól csak akkor igényelhetnek, ha az ingó vagyonból osztályrészt nem kaptak ; de ha a leányok atyjok halála után ingó vagyonból részesültek, ezen ingóbeli részük kiházasitásul szolgálván, őket fivéreik kiházasitani nem tartoznak. A. törv. ezen intézkedéséből kifolyólag s mert a per s hagyaték adatai által kiutalva lett, sőt felp. maga is az 1898. okt. 22. tartott kiegészitő tárgyalás rendén elismerte, h. a közös édesatya néhai Cs. J. összes hagyatékából —• a javak jogi minőségére való tekintet nélkül — tényleg örökrészt kapott s ezen örökrész mellett felp. külön kiházasitásban akkor sem volna részesíthető, ha az általa