Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

CSALÁDJOG. 97 változtatja, — feljogosítja alp.-t, h. férje nevét a házasság- felbou- 1894 : XXXI. tása után is viselhesse, a házasságból 1882. jul. 17-én született t.-cz. F. nevü és 1889. febr. 6-án született M. (v. R.) nevü gyer- 141. §. meket alp. gondozása alatt hagyja, elrendeli, h. az ítélet jogerőre Átváltoztatás emelkedés után az illetékes anyakönyvvezetővel közöltessék. Felp. bontó ítéletté. az iránt indított keresetet, h. az alp.-el kötött házassága végleg felbontassék, illetve a gráczi orsz. tsz.-nek 1895. jul. 2-án 17.324. sz. a. kelt ágytól és asztaltól elválasztó Ítélete felbontó ítéletté átváltoztassák. Ebben a perben a tsz.-nek hatáskörét az 1894 : XXXI. t.-cz. 114. §-ban foglalt rendelkezésből folyólag állapította meg azon okból, mert felp. az 0) a. hiteles alakban csatolt 94,569./I. 899. sz. a. kelt belügyministeri leirattal és Sáros vármegye alispánjának 12,860./99. sz. a. kelt Gr. a bemutatott átiratával magyar állampolgárságát igazolta, illetékességét pedig azért ismerte el, mert a házasfeleknek Magyarországon állandó együttlakásuk nem volt, alp. külföldön lakott, felp. pedig az N. a. helyhatósági bizonyítvány tanúsítása szerint, az ezen tsz. területén Nagy-M. községbeli lakos. Minthogy pedig felp. 0) és A) a. okiratok tanusága szerint az alp.-el Marburgban 1881. szept. 28-án létrejött házassága megkötésének idejében is magyar állampolgár volt, ezen honosságát megtartva, ma is magyar állampolgár, minthogy az alp. részéről az 1894 : XXXI. t.-cz. hatályba lépte előtt 1895. márcz. 14-én 7,064. sz. a. előterjesztett válókeresetnek elbírálására, későbbi hazai jogszabályok szerint — tekintettel arra, h. felek a házasságot külföldön kötötték és együtt lakásuk is külföldön volt, a gráczi országos tsz. volt illetékes, minthogy a peres felek a most említett külföldi bíróság fenti ítéletével felp.-nek oly tényei alapján lettek ágytól és asztaltól elválasztva, a melyek az 1894 : XXXI. t.-cz. 85. §-nak d) pontja értelmében bontó okot képeznének, minthogy végül e különválás a fenti ítélet folytán ezen keresetet megelőzőleg több mint 2 évvel történt s azóta a felek m. k. u. igazolása szerint állandóan külön élnek, mindezekre tekintettel s az 1894 : XXXI. t.-cz. 141. §. alapján felp. azon keresetével, h. az ágytól és asztaltól elválasztó ítélet felbontó ítéletté átváltoztassák, e rendelkező rész szerint helyt kellett adni és pedig figyelemmel az 1879 : L. t.-cz. 2. §-ának 3. pontjára, a melynek értelmében alp. is magyar állampolgárnak volt tekintendő, mindkét peres félre kiterjedő hatálylyal. A vétkesség kimondása azonban mellőzendő volt, mert e részben az ágytól és asztaltól elválasztó ítélet már intézkedett s ez a kérdés a jelen per keretén kívül esik. Mig alp. azon kérelmének, h. férje nevét a házasság felbontása után is viselhesse, a H. T. 94. §. értelmében helyt kellett adni. Az ítéletnek a gyermekek elhelyezésére vonatkozó rendelkezése a peres felek közös megegyezése folytán a H. T. 95. §-án alapul. (99. decz. 30. 13971.) — Győri tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felp.-t keresetével s alp.-t viszonkeresetével elutasítja (és a perköltséget a felek között kölcsönösen megszünteti). A belügyministernek 1899. szept. 10-én 94.569/1. szám a. Vasmegye alispánjához intézett s a 11.039/1899. Márkus : Felsőbíróságaink elvi hat. XI. 7